2020. április 2., csütörtök

Altalanossagok

2020. április 2., csütörtök

Altalanossagok

Finnország – Wikipédia

Finnország - Wiktionary

Finland - Wikipedia

Finnorszag - Image Results

Finnország - Wikiwand

Finnország - Népesség

Finnország by Julcsi Ádám on Prezi Next

Finn labdarúgó-válogatott – Wikipédia

Finnország lap - Megbízható válaszok profiktól

Finnország körutazás | Start Utazás Finnország | 40 utazás

Front page - Mint of Finland

Related searches

Nincsenek megjegyzések:

1

Finnország köztársaság. A parlament (eduskunta) egykamarás. A 200 képviselőt négy évre választják. A miniszterelnök 1995 óta Paavo Lipponen, a Szociáldemokrata Párt elnöke. A legutóbbi választásokon, 1999-ben kilenc párt jutott be a parlamentbe. A finn kormány az elmúlt nyolc évben a politikai konszenzusra épült, így 1995 óta “szivárványkoalíció” irányítja az országot. Jelenleg a szociáldemokraták, a konzervatívok és kisebb baloldali pártok alkotják a kormánykoalíciót. A konszenzus ellenére kisebb nézeteltérések előfordulnak a kormányon belül. 2000-ben a konzervatívok kifogásai ellenére fogadta el a finn kormány az EU Ausztria ellen bevezetett büntetőintézkedéseit. Mivel azonban az Osztrák Szabadság Párt kormányra kerülése miatt bevezetett szankciókat a közvélemény is erősen bírálta, Lipponen folyamatosan a szankciók feloldását sürgette Brüsszelben. A kormánykoalíciónak eredetileg tagja volt a Zöld Párt is. A zöldek azonban 2002 májusában kiléptek a kormányból, mert a parlament jóváhagyta az ötödik finn atomerőmű megépítését.

A köztársasági elnököt hat évre választják, és legfeljebb két egymást követő cikluson keresztül töltheti be egy ember a tisztséget. Az elnök 2000 óta Tarja Halonen, aki megválasztása előtt a külügyi tárcát vezette. Halonent az elnökválasztási kampány során több bírálat is érte az Ausztria elleni szankciók elfogadása miatt. A szankciók bevezetése után Halonen támogatottsága három nap alatt 14 százalékkal csökkent, később azonban mégis ő kapta a szavazatok többségét.

A finn törzsek által lakott területeket az 1100-as években foglalták el a svéd hódítók. Finnország területe 1323-ban a Svéd Királyság része lett, majd 1808-ban az oroszok szállták meg. Az orosz megszállás idején lett a tartomány központja Helsinki.

Az 1890-es évek legvégén II. Miklós orosz cár meghirdette Finnország eloroszosításának politikáját. A köztársaságot 1919-ben kiáltották ki. 1939-ben Finnország semlegesnek nyilvánította magát, azonban a szovjet csapatok az év novemberében betörtek az országba. Ezzel kezdetét vette a téli háború, melynek végén, 1940-ben Moszkva megszerezte a finn területek 10 százalékát. 1944-ben a Vörös Hadsereg újra megszállta az országot, újabb finn területek kerültek szovjet fennhatóság alá, és a finn kormánynak több millió dolláros háborús kártérítést is fizetnie kellett a Szovjetuniónak. A két ország ellenségeskedését az 1947-ben megkötött békeszerződés zárta le.

Finnország 1955-ben belépett az ENSZ-be és az öt skandináv ország által alkotott Északi Tanácsba. 1973-ben kereskedelmi egyezményt kötött az Európai Gazdasági Közösséggel. Finnország a Szovjetunió összeomlása után, 1992-ben kérte felvételét az Európai Közösségbe. Az ország 1995-ben lett az EU tagja. 2001-ben belépett a Schengeni Egyezménybe.

Növénew york és állatvilág Your name Finnország növényvilága fajokban meglehetősen szegényes. Egészen délen keskeny sávban oközép-európai jellegű vegyes lombhullató erdő díszlik. Az ország legnagyobb részén tajga nő, az orosz tajga folytatása. A legészakibb területeken megint csak keskeny sávban állandóan fagyott talajon tundra él. Az ország 60%-át egybefüggő erdőségek fedik. (Svédországban ez az arábig apple fifty nine%, Németországban 25%,Magyarországon 17%.) A globális felmelegedés nyomán az ország tajgája több mint harmadával bővülhet. Finnország állatvilága viszonylag gazdag. Az emlősök közül sixty seven faj él ezen a vidéken. A nagyobb ragadozóok már jórészt kipusztultak, ugyanakkor rengeteg róka, kisebb prémes állat tenyészik az északi vidékeken. Jelentősen nagy, és vadászható is a medve- és a farkasállomány. A jávorszarvasok száma a one hundred fifty 000-et is meghaladhatja, évente 30-forty 000 egyed kilövését engedélyezik. A rénszarvas az északi vidékek legfontosabb háziállata, vadon él az év legnagy

jobb részében. A tavak halban gazdagok, csuka, sügér, lazac a horgászok zsákmánya. Történelem. ) TÖRTÉNELEM: Átfogó kutatások eredményeképpen az archeológusok megállapítottáokay, hogy a mai Finnország területét a kőkorszak alatt kezdték el lakni, a jégkorszak utolsó jegének elolvadása után. Régi skandináv mondáok és egyes történészek (mint például a dán Saxo Grammaticus vagy az arab Al Idrisi) szerint Finnországnak már a svéd uralom előtt is voltak királyai. Finnország közel seven hundred éves kapcsolata a svéd királysággal 1154-ben kezdődött, a kereszténység és Erik svéd király révén. 1808-ban I. Sándor orosz cár elfoglalta Finnországot, ami egy autonóm nagyhercegség lett egészen 1917 végéig. 1917. December 6-án, röviddel a bolsevik forradalom után, Finnország kikiáltotta függetlenségét. Finnország 1920-1940 Finnország 1920-1940 1918-ban az ország átvészelt egy rövid, de keserű polgárháborút, amely sok évre előre okayörvonalazta a hazai politikát. A II. Világháború alatt Finnország okayétszer is harcolt a Sz

szovjetunió ellen: az 1939 és 1940-es évek oközött lezajlott téli háborúban (egy kis segítséget kapott Svédországtól) és másodszor 1941 és 1944 között (Németország jelentékeny segítségével). Ezt követte a Lappföldi háború 1944 és 1945 oközött, amikor Finnország visszavonulásra kényszerítette a németeket az országból. 1947-ben és 1948-ban a Szovjetunió olyan szerződések aláírására okényszerítette Finnországot, amelyek értelmében jelentős mértékű területi engedményeket kellett tegyen. A II. Világháború után Finnország mintegy ütközőzónaként létezett a Szovjetunió és a nyugati országok oközött. 1991-ben, a Szovjetunió összeomlása után Finnország is szabadabb lett, 1995-ben belépett az Európai Unióba. Finnország növényzete és az állatvilága Az ország területének 70%-a (23 millió hektár) erdő. A legfontosabb fafajtáok: erdei fenyő (mänty), lucfenyő (kuusi), big appleírfa (koivu). Finnországban sok bogyó terem, a legismertebbek: vörösáfonya (puolukka), mocsári hamvas szeder (lakka), tőzegáfonya (karpalo), fekete

áfonya (mustikka). Európa egyik legnagyobb epertermesztő (mansikka) országa Finnország. Finnországban 220 madárfaj él, a leggyakoribb a pinty (peipponen) és a füzike

(pajulintu). A finnek nagy becsben tartjáokay a halakat, az országban 36 eredeti halfaj él. A legismertebb folyami hal a lazac (lohi), tavi hal a sügér (ahven) és a csuka (hauki), a legfontosabb tengeri hal a hering (silakka). A leggyakoribb ragadozó állatok: helloúz (ilves, kb. 900 darab él még), medve (karhu, 500), farkas (susi, 150), rozsomák (ahma, a hundred). A legfontosabb erdei vadak: jávorszarvas (hirvi), nyúl (jänis), vadkacsa (sorsa), süketfajd (metso) és the big appleírfajd (teeri). Finnország egyik legismertebb állata a félvad rénszarvas (poro). Lappföldön 7600 rénszarvastenyésztő él, one hundred fifteen 000 km2-en gazdálkodnak. Okét fókafaj is él a finn vizekben: a szürke fóka (harmaahylje, belőlüok még mintegy 4500 darab van) és a saimaai fóka (norppa, 900). Finnország “nemzeti madara” a hattyú (joutsen). A világörökség része Finnországban Rauma óvárosa (a XIV–XVIII. Század okayözött épült); Suomenlinna (1748–1791); Petäjävesi régi temploma (1764); A verlai gyármúzeum

cimke felhö

all inclusive all inclusive ajánlatok all inclusive üdülési csomagok all inclusive üdülőhelyek all inclusive vakáció csomag csomagok eszaki fahaz finn finnorszag gejzir ho jeg karacsony keres lappföld last minute all inclusive last minute nyaralás ajánlatok mikullas ho nederland nyaralási ajánlatok olcsó all inclusive olcsó all inclusive üdülőhelyek olcsó all inclusive vakáció olcsó nyaralás csomagok olcsó szervezett utazások olcsó üdülési csomagok olcsó vakáció repülési és szállodai csomagok szünidő telapo túracsomagok turista unnep utazas utazási ajánlatok utazási csomagok utazási iroda üdülési üdülési csomagok vakáció menni

Finnország (finnül: Suomi, svédül: Finland, hivatalosan Finn Köztársaság) észak-európai ország.
Délnyugatról a Balti-tenger, délkeletről a Finn-öböl, nyugatról a Botteni-öböl határolja.
Szárazföldön határos Svédországgal, Norvégiával és Oroszországgal, tengeren pedig Észtországgal.
Fővárosa Helsinki, és a második legnagyobb nagyobb város Tampere, kb. 180 km-re északra Helsinkitől.
„Az ezer tó országaként” emlegetik.A délnyugati partvidék közelében fekvő Åland szigetcsoport magas szintű
autonómiát élvez.Egészen délen keskeny sávban közép-európai jellegű vegyes lombhullató erdő díszlik.
Az ország legnagyobb részén tajga nő, az orosz tajga folytatása.1995-ben belépett az Európai Unióba.
Két hivatalos nyelv van: a finn, ami a népesség 89%-ának, és a svéd, ami a lakosság 6%-ának anyanyelve.

cimke felhö

Finnország,ho,karacsonyiunnep,nederland,finn lappföld,jeg,fahaz,telapo,gejzir,eszaki,keres,turista,finnorszagi utazas,
finnül: Suomi, svédül: Finland,határos Svédországgal, Norvégiával,Oroszországgal,
tengeren pedig Észtországgal,Az ezer tó országa,mikullasho,karacsonyi unnep,nederland,finn lappföld,jeg,
fahaz,telapo,eszaki gejzir,keres,turista,finnorszagi utazas,

 

Make your data work for you - Finnország
We have been awarded by Google DNI (Digital News Innovation Fund), a European programme part of the Google News Initiative, an effort to help journalism thrive in the digital age.

Nincsenek megjegyzések: