A Mikulás, Joulupukki (Karácsonyapó) Finnországban szentestén viszi az ajándékokat a jó gyerekeknek. Rénszarvasok húzta szánon – amely a földön fut, s nem a levegőben röpül – jár házról-házra. A Mikulás az ajtón megy be a házba – s nem a kéményen át –, és az első kérdése az, hogy „Laknak-e itt jó gyerekek?”
A Joulupukki finn őse nuuttipukki és kekripukki.
Nuuttipukki
Nuuttipukki bakkecskére hasonlatos, a régi pogány Finnországban sámánizmus hagyományaira épülő termékenységi varázslás volt a nuuttipukki szokása. Maga a nuuttipukki szőrével kifordított bundát vett föl kecskeszarvakat tett a fejére, és álarcot öltött (nagyon hasonlított a mohácsi busókra). Házról-házra járt, karácsonyi sört kért, ijesztgette a gyerekeket, és részegnek mutatkozott, bár azt hiszem ez nem esett túl nehezére, ha sok sört kapott… Időnként ajándékot is osztogatott, és tréfálkozott is a gyerekekkel. A háború után megváltozott a hagyomány, manapság Szent Knut napján, január 13-án a gyerekek öltöztek nuuttipukkinak, körbejárták a házakat énekelnek, amiért édességet kapnak ajándékba.
Joulupukki
Először 1927-ben hangzott el egy gyerekeknek szóló rádióműsorban, hogy Joulupukki Lappföldön, Korvatunturin (Fülhegy) él, ami még a sarkkörön fekvő Rovaniemitől több mint 300 kilométerre, északra fekszik. A Mikuláshoz Lappföldre ma már nem kell olyan messze menni elég „csak” Rovaniemibe, Lappföld fővárosába, a sarkkörre ellátogatni.
Hagyomány, hogy a gyerekek levélben írják meg a Mikulásnak, mit kérnek Karácsonyra. Joulupukki évente több százezer levelet kap a világ minden tájáról, Joulupukki postacíme:
Joulupukki
Joulupukin Pääposti
96930 Napapiiri
(Mikulás, Mikulás Főposta, Sarkkör)
De a következő címre érkező leveleket is megkapja a Mikulás:
2016. jún. 15. — A hazai turistákat sokszor a tévhitek tartják vissza egy finnországi utazástól:
ott mindig hideg van, a finn emberek ridegek, az árak pedig ...
Vegyünk legalább egy kedvenc örömök kombinációját a nyaraláshoz a helyi lakosokkal - forró szauna a síelés után, amelynek záróöntvényében úszni kell egy jég ...
2013. máj. 28. — Hozzávalók: 1701 étterem, 30 ország és 206 város, lelkes amatőrök és profik, akik szeretnek sütni-főzni, valamint az
érdeklődök nyitottsága ...
Hình ảnh hàng đầu của Finnország Bộ sưu tập ảnh. ... Finnország STATravel.hu Extrém örömök Finnországban | Világjáró; Finnország – Wikipédia Finnország ...
2019. dec. 20. — Márpedig gyermekkorunk kedvenc téli játékából már több országban rendeznek bajnokságot, sőt, Japánban világbajnokságot,
Finnországban pedig ...
Ulla-Lena Lundberg (1947, Kökar) finnországi svéd írónő, ... a családi örömök, a hivatásukban kiállt próbatételek és a tenger
közelségéből fakadó ragyogás ...
2 A gyerekeket taxi viszi és hozza az iskolába, ráadásul INGYEN! Egy törvényi határozat szerint, ha az iskola több, mint 2,5 kilométerre van a gyermek otthonától, az önkormányzatnak saját költségen kell taxit biztosítania, ami hozza és viszi a gyermeket az iskolába.
3 A nagyobb (központi) játszótereken éttermek, meleg vizes medencék és játéktermek is találhatók, melyeket szintén az önkormányzatok üzemeltetnek.
4 Az óvodában maximum 4 tanuló juthat egy tanárra.
Finnországban a gyerekek 9 hónapos kortól már óvodába irathatók. Amíg nem érik el a három éves kort, a pedagógusok maximum 4 gyermekkel foglalkozhatnak egy időben. Ez a szám 3 éves kor után 7-re emelkedik, ám még így is jobban és gyorsabban fejlődhetnek a gyermekek a nagyobb összpontosításnak köszönhetően, mint a világ többi országában.
5 A jelzáloghitel kamatlába nem haladhatja meg az évi 2%-ot. Az összehasonlítás végett: ha egy ház ára 200 ezer forint (tegyük fel), és 10 éves jelzáloghitellel vásárolták, akkor 15 százalékos kamatláb mellett a hiteligénylőnek végül 187211 forinttal többet kell majd fizetnie a házért, (magyarán 387211 forintot) míg 2 százalékos kamatláb mellett csak 20833 forinttal.
6 560 euró alapjövedelem. 2017 januárjától a finn lakosokat havi 560 euró alapjövedelem illeti, melyet minden egyes személy alanyi jogon megkap, aki lakóhellyel rendelkezik az országban. A projekt egyelőre kísérlet jellegű, ám az eddigi adatok rendkívül biztatóak, az emberek ugyanis kevésbé félnek attól, hogy esetlegesen elfogy a pénzük, ha elveszítik a munkahelyüket, ami rendkívüli gazdaságélénkítő hatással bír, ráadásul elképesztően megugrott a saját vállalkozást indító finn lakosok száma, ami szintén jót tesz a gazdaságnak.
7 Helsinki valóságos úttörőnek számít a speciális kialakítású földalatti hulladékgyűjtő rendszerének köszönhetően.
A szelektív szemetesek egy csövön keresztül szívják magukba a szemetet, ami 70 km/h-ás sebességgel azonnal a hulladékgyűjtő telepekre száguld. Nincsenek kukáskocsik, nincsenek bűzölgő szemetesek…ez magyar fejjel nézve szinte maga a jövő!
8 A lakóépületekben és panelházakban közös használatú szaunák és mosodák működnek. Gyakran tornatermeket és közös tárgyalókat is építenek, ahol a lakók együtt olvashatnak könyveket vagy akár társasjátékozhatnak is egymással.
9 Minden egyes műanyag és üveg palack betétdíjas, ám ennek a betétdíjnak a teljes összegét visszakapják az emberek, ha az elhasznált palackokat leadják az újrahasznosító automatákban.
Finnország (finnül: Suomi, svédül: Finland, hivatalosan Finn Köztársaság) észak-európai ország. Délnyugatról a Balti-tenger, délkeletről a Finn-öböl, nyugatról a Botteni-öböl határolja. Szárazföldön határos Svédországgal, Norvégiával és Oroszországgal, tengeren pedig Észtországgal. Fővárosa Helsinki, és a második legnagyobb nagyobb város Tampere, kb. 180 km-re északra Helsinkitől. „Az ezer tó országaként” emlegetik.A délnyugati partvidék közelében fekvő Åland szigetcsoport magas szintű autonómiát élvez.Egészen délen keskeny sávban közép-európai jellegű vegyes lombhullató erdő díszlik. Az ország legnagyobb részén tajga nő, az orosz tajga folytatása.1995-ben belépett az Európai Unióba. Két hivatalos nyelv van: a finn, ami a népesség 89%-ának, és a svéd, ami a lakosság 6%-ának anyanyelve.
cimke felhö
Finnország,ho,karacsonyiunnep,nederland,finn lappföld,jeg,fahaz,telapo,gejzir,eszaki,keres,turista,finnorszagi utazas, finnül: Suomi, svédül: Finland,határos Svédországgal, Norvégiával,Oroszországgal, tengeren pedig Észtországgal,Az ezer tó országa,mikullasho,karacsonyi unnep,nederland,finn lappföld,jeg, fahaz,telapo,eszaki gejzir,keres,turista,finnorszagi utazas,
1 Az elmúlt két évtizedben Finnországban, s a határain túl is számos kiadvány jelent meg a tudomány több területén, mint a nyelvészet, embertan, régészet, örökléstan területein, melyek – a maguk szakterületén belül – mind megkérdőjelezik a megállapodott, hagyományos uráli (U) elméletet a finnekkel és nyelvükkel kapcsolatban. Hasonlítsuk össze például a nyelvészet területén kívüli munkákat: Dolukhanov (2000a & b); Julku és Äärelä (eds,1997), Julku (2000); Niskanen ( 2000) és Nunez (1987) műveit; nézzük meg továbbá a következő cikket e kötetben további tájékozódás céljából: ‘Palaeontology: Science or Fiction?’ (fordítása: Tudomány, vagy tudományos koholmány?) Az eddig elfogadott U elmélet szerint a finnek és nyelvük örökléstani rokonságban vannak más népekkel/nyelvekkel (mint a Saami, Mari, Mordvin, Khanty, Mansi, Samoyed, stb.), melyek Északkelet Európa és Nyugat Szibéria között terülnek el, s a magyarokkal, kik az Indo-európai népek és nyelveik tengerében élnek elszigetelve. Mindezen nyelvekről azt tartják, hogy egy nyelvcsaládot alkotnak (Finn-Ugor/Uráli családot), ami azt jelenti, ezeket a nyelveket egy családfáról és egy örökletes egységből való nyelvszülő, vagy Proto-Urál-i (P-U) “proto”-nyelv termékeinek tartják. Ezen elmélet szerint a P-U nyelvet az Ural hegység és a Volga- kanyar közötti tágas területen beszélték (a hagyományos haza) legalább 6.000-8.000 éve. Erről a területről egy eredetileg kicsi, zárt proto-társadalom az évek folyamán szétvált, számos ágat alkotva, mint a fa ágai, elköltöztek azon területek felé, ahol ezeket a különböző uráli népcsoportokat találjuk napjainkban. Különösen a finnek és egyéb finnel kapcsolatos nép, mint az Észtek a Balti tenger felé vándoroltak, mely területekről azt hiszik, hogy üres területek voltak a vándorlók érkezése előtt. Ezt az elméletet iskola- és egyetem-szerte tanítják, nemcsak Finnországban, vagy Magyarországon, de másutt is, mint például Olaszországban is. Viszont, amint már említettem, a tudományos kutatás különböző ágait képviselő tudósok egy-egy csoportja azt állítja, hogy ez az elmélet nem helyes, nem felel meg a valóságnak. A tudósok ezen egymásnak szembeszegülő nézete, a hagyományos és forradalmi nézetek tudományos vitája felerősödött az utolsó néhány évben két forradalmi nyelvészeti irányt követő nyelvész munkája nyomán: Professor Emeritus Kalevi Wiik (2002, Eurooppalaisten juuret), és a magam munkája (2002a, The Uralic Language Family) következményeként. A folyamatban levő, s kezdettől világos vita ellenére gyakran kérdeznek finn és nem finn barátaim, vagy olyan nyelvészek, akik nem szakemberek az U kutatás terén: “Mi a nagy vita oka?” Hiszen mind a hagyományos, mind a forradalmi nyelvészet képviselői állítják, hogy volt Finn-Ugor/Urál-i nyelvcsalád, s a finnek ide tartoznak. Tehát miről is folyik a két ellentábor közötti vita? Ennek kifejtése jelen tanulmányom tárgya. Tekintettel arra, hogy a történelmi nyelvészet és az uráli műveltségek szakértője vagyok, valamint Olaszországban élő és dolgozó olasz, tehát az érzelmi fűtöttségű területektől távol élek, ami gyakran velejárója az ilyen természetű vitáknak, megkísérelem olyan tárgyilagosan felvázolni a két tábor által képviselt elveket, amilyen tárgyilagosan azt tudom, s azokat a ‘bizonyítékokat’ melyen ezek a nézetek (feltehetően) nyugszanak, valamint az ‘ellen-bizonyítékokat’, melyekkel szemben állnak. Ezen túlmenően szeretném különválasztani azon valóságos nyelvészeti, illetve nyelvészeten kívüli bizonyítékokat a számos feltevéstől, értelmezéstől és elmélkedéstől, melyek mindkét fél nézetének szerves részei (akár nyíltan állítva ezeket, akár csak magától értetődően beleágyazva).
Finnország (finnül: Suomi, svédül: Finland, hivatalosan Finn Köztársaság) észak-európai ország. Délnyugatról a Balti-tenger, délkeletről a Finn-öböl, nyugatról a Botteni-öböl határolja. Szárazföldön határos Svédországgal, Norvégiával és Oroszországgal, tengeren pedig Észtországgal. Fővárosa Helsinki, és a második legnagyobb nagyobb város Tampere, kb. 180 km-re északra Helsinkitől. „Az ezer tó országaként” emlegetik.A délnyugati partvidék közelében fekvő Åland szigetcsoport magas szintű autonómiát élvez.Egészen délen keskeny sávban közép-európai jellegű vegyes lombhullató erdő díszlik. Az ország legnagyobb részén tajga nő, az orosz tajga folytatása.1995-ben belépett az Európai Unióba. Két hivatalos nyelv van: a finn, ami a népesség 89%-ának, és a svéd, ami a lakosság 6%-ának anyanyelve.
cimke felhö
Finnország,ho,karacsonyiunnep,nederland,finn lappföld,jeg,fahaz,telapo,gejzir,eszaki,keres,turista,finnorszagi utazas, finnül: Suomi, svédül: Finland,határos Svédországgal, Norvégiával,Oroszországgal, tengeren pedig Észtországgal,Az ezer tó országa,mikullasho,karacsonyi unnep,nederland,finn lappföld,jeg, fahaz,telapo,eszaki gejzir,keres,turista,finnorszagi utazas,
Általános tanácsok Finnország felfedezéséhez Második nap, Hämeenlinna és a legfurcsább kiállítás amit valaha láttam (Ajánlott link) Helsinkinek és látnivalóinak külön fejezetet szenteltünk Turku Turku az ország délnyugati tengerpartján fekvő városaz Aura nevű folyó torkolatánál. Kb. 186 ezres a lakossága. Ma már csupán az ország 6. legnépesebb városa. Svéd neve: Åbo (kiejtés (óbo). Autóval kevesebb mint egyóra alatt el lehet jutni Turkuba Helsinkiből és Tamperéből egyaránt. Turku az ország legrégebbi városa. A 13. század végefelé jött létre, amikor Finnország mai területén a svédek uralkodtak. 1809 és 1812 között még főváros is volt. TURKU - TISZTELETBELI KONZULÁTUS cím: Linnankatu 8 A 15, 20100 Turku, Finland Telefon: +358-2-2312-182, +358-50-593-8430 (mobil) Fax: +358-2-233-2603 Tiszteletbeli konzul: Urpo Kivikari E-mail: urpo.kivikari@tse.fi Ajánlott linkek a témában: Turku 36 órája a negyven fóka városában Savonlinna Kelet-finnországi város kb. 36 ezer lakossal. Látnivalók: Egy erődítmény A piactér Lappeenranta Lappenranta dél-finnországi város, ami a dél-karéliai régióhoz tartozik. Kb. 73 ezer lakosa van. Lappenranta 20 kilométerre van az orosz határtól. Néznivalók, programlehetőségek: Egy erődítmény Saimaa-csatorna Angry Birds témapark Egy pravoszláv és egy viszonylag modern templom Homokvár Az öböl környéke Porvoo Nem egy nagy város finn viszonylatban (kb. 50 ezres), jelentőségét igazán az adja, hogy ez a finn történelem második városa. Óvárosa figyelemre méltó, aranyos, főleg az élénk színekkel festett faházak miatt. Helsinkitől kb. 50 kilométerre, keletre fekszik a középkori műemlékekben gazdag város. Érdemes kipróbálni egy Porvoo-i édesség specialitást, a runeberg-et, ami egy mandulás, rumos süti. (A sütit egy nagy finn költőről nevezték el. Runebergnek van szobra a városban. Itt lakott.) Az óváros felfedezésére rendeznek kerékpáros túrát is.A kerékpározást ki lehet terjeszteni a város Porvoonjoki nevű folyóján lévő hidak felfedezésére. A folyópart valamelyik kávézójában érdemes megpihenni. A folyóparti vörös faházak imádni valóak. Van egy aranyos kis kikötőjük (marina) is. A városháza is szuper a rószaszínben pompázva. Kellemes megpihenni a Linnankoski nevű parkban. Érdemes megnézi a katedrálist, amely a történelem folyamán folyton leégett. Mostanság jobban vigyáznak rá… Van a városban egy Art Factory nevű művészeti központ galériákkal. Roppant ízléses. Hétvégéken érdemes kinézni a bolhapiacra. Akiket érdekelnek az organikus élelmezés dolgai, azoknak ajánljuk meglátogatni a Bosgard nevű organikus farmot, ami világ viszonylatban is jelentős. A méhészetre nagy hangsúlyt fektetnek. Porvooban persze nagyon egészséges, friss helyi eredetű ételeket, élelmiszereket lehet enni. Nem helyből valók, de finomak a vendéglőkben a tenger gyümölcsei előételek. Szuper Porvoo-ban a hallleves. A helyi sörözőkben helyi készítésű söröket is lehet tesztelni. A város környékén megcsodálhatók a jellegzetes vörös, visszafogottan diszített falusi faházak. Idilli. Jó látni, hogy mennyire vigyáznak a környezetre. Még egy kötelező program: a közelben hajóval, vitorlással fel kell fedezni a Pellinki szigetcsoportot. A kis szigeteken még az egyszerű budi használata is romantikus… Tampere Tampere az ország 3. legnépesebb városa, kb. 225 ezres lakossággal. , Nyugalom, tavak. Gyors sodrású folyó. Soha le nem menő nap. Vörös téglás, régi, ipari épületek, amik mostmár leginkább kultúrközpontként működnek, helyet adva boltoknak, kluboknak, éttermeknek, kávézóknak, mozinak. Moomin és Marimekko. Finlayson és Design piac. Plázák. Karjalanpiirakka és a suklaajätelötötterö (jelentése ‘csokifagyi’, btw az első kedvenc finn szavam), és halleves (amit nem kóstoltunk), és a szauna, meg a finn metal, meg a taktaktakozó jelzőlámpák. Kilátótornyok, erdők, kávééé, itt-ott rohangászó nyulacskák, pórázon sétáltatott macska, sziklák, cicás kávézó. És mi az, amit ne keress Tamperében májusban? Hajótúrák, vidámpark, közbringa, Moomin múzeum. Sajnos ezek a dolgok csak a nyári Tamperére vonatkoznak. Pedig úgy elterveztük, hogy majd biciklizgetünk, de sajnos a bérlés drága volt. Hajót se nagyon találtunk, a turistás városnéző járatok is csak júniusban indulnak be. A Moomin múzeum meg éppen átalakítás alatt áll, és hetekkel később volt csak a nyitás. Tampere két nagy tó között fekszik, a Näsijärvi és a Pyhäjärvi között, a kettőt pedig a Tammerkoski folyó köti össze. Van a környéken jó pár park is, tele gyönyörű fákkal. Kicsit azért hiányoltam a tengert. (2017)" forrás TAMPERE - TISZTELETBELI KONZULÁTUS Cím: Tampereen Kauppakamari (Tampere Chamber of Commerce), Mikonpolku 1, 37150 Nokia Tampere, Finland Telefon: +358-3-230-0556, +358-40-5051-999 (mobil) Fax: +358-3-230-0550 Tiszteletbeli konzul: Kristiina Jaatinen E-mail: jaatinen.kristiina@gmail.com
Finnország (finnül: Suomi, svédül: Finland, hivatalosan Finn Köztársaság) észak-európai ország.
Délnyugatról a Balti-tenger, délkeletről a Finn-öböl, nyugatról a Botteni-öböl határolja.
Szárazföldön határos Svédországgal, Norvégiával és Oroszországgal, tengeren pedig Észtországgal.
Fővárosa Helsinki, és a második legnagyobb nagyobb város Tampere, kb. 180 km-re északra Helsinkitől.
„Az ezer tó országaként” emlegetik.A délnyugati partvidék közelében fekvő Åland szigetcsoport magas szintű
autonómiát élvez.Egészen délen keskeny sávban közép-európai jellegű vegyes lombhullató erdő díszlik.
Az ország legnagyobb részén tajga nő, az orosz tajga folytatása.1995-ben belépett az Európai Unióba.
Két hivatalos nyelv van: a finn, ami a népesség 89%-ának, és a svéd, ami a lakosság 6%-ának anyanyelve.
cimke felhö
Finnország,ho,karacsonyiunnep,nederland,finn lappföld,jeg,fahaz,telapo,gejzir,eszaki,keres,turista,finnorszagi utazas,
finnül: Suomi, svédül: Finland,határos Svédországgal, Norvégiával,Oroszországgal,
tengeren pedig Észtországgal,Az ezer tó országa,mikullasho,karacsonyi unnep,nederland,finn lappföld,jeg,
fahaz,telapo,eszaki gejzir,keres,turista,finnorszagi utazas,