Finnország észak-európai ország. Délnyugatról a Balti-tenger, délkeletről a Finn-öböl, nyugatról a Botteni-öböl határolja. Szárazföldön határos Svédországgal, Norvégiával és Oroszországgal, tengeren pedig Észtországgal. Wikipédia
Finnországban van a világ legnagyobb fatemploma, amely akár 3 000 fő befogadására is alkalmas.
Itt található a világ egyetlen, édesvízi életmódhoz alkalmazkodott fókája, az úgynevezett gyűrűsfóka, ami a kihalás szélén áll, így erősen védett.
A finn szaunát szinte a világon mindehol ismerik, ám azt csak kevesen tudják róla, hogy évszázadokkal ezelőtt ez volt a legfontosabb hely a finn családok számára: az újszülöttek ebben a helyiségben jöttek a világra; a halottaikat pedig itt mosták tisztára a temetés előkészítése előtt.
A finnek szenvedélyes kocogók és sífutók – e szenvedélyüknek pedig nemcsak versenyszerűen hódolnak, hanem szabadidejükben is szívesen nekivágnak a havas tájnak.
Köztudodtan hagyományőrzők, így kiemelkedő fontossággal bírnak számukra az ünnepek és tradíciók. Példának okáért őseink barátsága miatt a mai napig rokonokként tekintenek ránk, magyarokra, és rég nem látott barátokként üdvözölnek minket.
Finnország legkülönösebb eseménye az úgynevezett feleségcipelő bajnokság. 1992-óta hagyomány, amelyet az októberben tartott Kolombusz-nap hétvégéjén rendeznek meg Sonkajárviban.
Ételeik fogyasztása során a svéd és az orosz konyha ízvilága érhető nyomon. A finnek változatosan, ám közel sem olyan fűszeresen főznek, mint mi. Érdekesség, hogy tányérjukon szinte minden nap, minden formájában megtalálható a burgonya és a hal.
Az élni és élni hagyni elv hívei, ennek nyomán pedig Finnországban mindenki szabadon bóklászhat a természetben, függetlenül attól, hogy az adott terület kinek a tulajdona.
Rovaniemiben járván találkozhatunk a Télapóval, akit a finnek Joulupukkinak hívnak.
Az 1280-ban alapított Turku Vár az ország legjelentősebb történelmi épülete a mai napig. Jelenleg múzeumként üzemel, melyben minden szoba más-más kort idéz a kíváncsi szemek elé.
Finnország azon részeiben, amelyek az északi sarkkör fölé esnek, nyáron hetvenhárom napig nem megy le a Nap (fejér éjszaka), télen viszont ugyanezen a részeken ötvenegy napig nem jön fel.
További látványosság a finnek hazájában, hogy gyönyörű jégből készült szobroknak lehet szemtanúja a szerencsés látogató, ezeknek pedig egy barlangszerű helyiség ad otthont – további különlegessége, hogy ezen a térségen tökéletes kilátás nyílik a sarki fényekre.
A finnek egyik hagyomanya az 1930-as évekre vezethető vissza, melynek értelmében a leendő kismamákat egy kartondobozzal ajándékozza meg az állam, amely nem csak, hogy a szükséges alapfelszerelést tartalmazza a baba számára, hanem egyenesen a csöppség bölcsőjéül is szolgál.
A híres “anyadoboz” 1938 óta létezik, először a szegény anyukák kapták csak, ám 1949 óta mindenki jogosult rá, a dobozban eleinte anyagok, varrókészlet, babaruhák, pelenkák, és egy matrac volt - maga a doboz pedig kiságyként is funkcionált. Bár a benne lévő dolgok listája idővel változott, most például van benne egy kis paplan, steppelt kezeslábas, ruhák, babasapka, zoknik, kesztyűk,a népszerűsége viszont töretlen, a finn anyukák nagy többsége a dobozt kéri, nem pedig a helyette választható pénzt. 140 eurót kapnának, és általános véleményük szerint a doboz tartalma sokkal többet ér.
A bababox tartalma minden évben változik egy kicsit, legalább a ruhák mintája szintjén. Ugyanakkor nem is lennének finnek a finnek, ha nem figyelnének már húsz (!!!) éve a környezettudatosságra is, 2000 óta például már újrahasználható pelenkák vannak benne.
De hogy mennyire okosak voltak a finnek, csak akkor derül ki, ha kicsit mögé is nézünk a dolgoknak. A doboz mindenkinek járt, HA a terhessége első 4 hónapjában az anya elment orvoshoz. A ravasz finnek csaknem száz éve ezzel az ajándékkal a világ legolcsóbb módszerét találták ki, amivel rá tudták venni a nőket, hogy önként orvoshoz menjenek a várandósság elején.
Finnország a harmincas években egy szegény ország volt, rettenetes csecsemőhalandósági adatokkal, ahol egyáltalán nem volt szokás terhesen az egészségügyi ellátórendszerbe bejelentkezni. És ezen úgy tudtak változtatni, hogy közben mindenki még örült is neki. A dobozért cserébe a nők egy orvosilag gondozott terhesség után szültek, a babák pedig biztonságos saját fekhelyet, meleg ruhákat kaptak - ami akkoriban a szegény családokban nem volt meg.
Bölcsi helyett pénz az anyukáknak
Ez nekünk nem annyira meglepő, de a világ szinte minden más országának polgárai szájtátva csodálják, hogy a finn anyukáknak a baba három éves koráig jár pénzbeli juttatás, ha nem adják bölcsibe a gyereket. Ennek köszönhetően feleannyi baba jár bölcsibe mint más skandináv országokban. Viszont azt is tegyük hozzá, hogy a körülbelül 330 eurós (100 ezer forintos) juttatás Finnországban valószínűleg pontosan ugyanannyira nem elég semmire, mint ahogy nálunk a gyes. (És ez az összeg csak egy gyerek után jár).
Nyírfacukor, vagyis xylitol
A természetes édesítőszer nyírfacukrot és annak erős fogszuvasodást gátló hatását a kora 70-es években kezdték el vizsgálni a finn kutatók. 1975-ben pedig piacra dobták a nyírfacukros rágógumit - valószínűleg a világ legelső egészségvédő élelmiszerét.
Apasági ellátás
1978-ban vezették be az apának járó ellátást, az újszülött után a finn állam 263 munkanapig fizet a szülőknek, méghozzá az első 105 napig az anyának, a következő 158 napig pedig vagy az anya, vagy az apa kaphatja. Emellett az apukáknak jár egy “apasági hónap” is, és 35 százalékuk ki is veszi ezt a hónapot.
Persze nem örökre és nem minden minőségben, de egy időre biztosan, a helycserének pedig elképesztő hozadéka van. Bogi és Adorján elmesélte, milyen.
Nemzeti öngyilkosság-megelőző program
Finnországban az 1990-es 100 ezer ember/30.3 öngyilkosságról tavalyra megfeleződött az esetek száma, akkor 100 ezer finn emberből 14.2 vetett véget a saját életének. Finnországban a világon elsőként a 80-as évek végén vezettek egy az egész országra kiterjedő öngyilkosság-megelőző programot, amelyet hatalmas mennyiségű, az okokat feltáró kutatási eredményre alapoztak.
Integrált egészségügyi ellátóközpontok
Az 1972-ben bevezetett integrált, mindenkinek járó, települési ellátóközpontok all-inkluzív szolgáltatást nyújtanak az állampolgároknak: vannak itt szűrővizsgálatok, diagnosztika, fogászat, háziorvosi és szakorvosi (nem műtéti szintű) ellátás, ápolási szolgáltatás, mentálhigiénés gondozás, rehabilitáció és üzemorvosi szolgálat, csakúgy, mint sürgősségi ellátás.
Az átláthatóság elve
Finnországban 1766 óta van érvényben az információs szabadság elve, ami azt teszi lehetővé, hogy mindenkinek joga van megismerni és lemásolni bármilyen kormányzati dokumentumot. Minden irat nyilvános, kivéve ha a parlament másképpen nem dönt, ez a döntése pedig bíróságon megtámadható.
A jövő bizottsága
A stabil kormányzást és a köz érdekeinek szem előtt tartását lehetővé tevő koalícióknak régi története van az országban, ám a finn parlament nem csak ezért különleges. 25 éve működik egy állandó bizottság, amelynek az a feladata, hogy tanulmányozza és a parlament számára jelentse a következő évtizedek várható legnagyobb szociális kihívásait.
Ingyenes alapfokú oktatás
Deklaráltan elemi szintű emberi jog Finnországban, hogy minden gyerek magas színvonalú, ingyenes, kilenc éves oktatást kap (15 éves korig) az önkormányzati iskolában, a lakóhelytől vagy a család anyagi helyzetétől függetlenül. A gyerekek fele innen a szintén ingyenes gimikbe és szakközepekbe megy, de a szakmunkás-képzésért sem kell fizetni, ahogy később az egyetemért sem. Minden tanárnak legalább egy egyetemi diplomája van.
A szakközépben idén érettségiző osztály egyetlen célja, hogy görbüljön. Érdemes lenne jobban hajtani.
"Beszélj kevesebbet, a gyerekek töltsék ki munkával az időt. A legfontosabb, hogy sokat kérdezzenek. Tanárként kívül kell lenned a komfortzónádon, a csodák mindig ott történnek. És tudd, hogy egy ilyen kis ország, mint Finnország nem engedheti meg magának, hogy akár egyetlen állampolgára is legyen, aki nem érheti el a képességei maximumát.
Ezért a tanároknak nagyon képzetteknek, nagyon önállóaknak és nagyon együttműködőnek kell lenniük" - idéztük egy korábbi cikkünkben Leena Pöntyent, a finn oktatási rendszer szakértőjét. Ha szeretnéd megérteni, mitől annyira menők a finn sulik, akkor a teljes cikket itt találod.
A finnek minden év október 13-án megszervezik a Balszerencsések Napját. Ezt először 2010-ben rendezték meg, amelynek célja, hogy az emberek tanulhassanak hibáikból, és következőkor sikerüljön megvalósítaniuk azokat a céljaikat, elképzeléseiket, amiket korábban saját hibájuk következtében elbuktak.
A parlament (eduskunta) egykamarás. A 200 képviselőt négy évre választják. A miniszterelnök 1995 óta Paavo Lipponen, a Szociáldemokrata Párt elnöke. A legutóbbi választásokon, 1999-ben kilenc párt jutott be a parlamentbe. A finn kormány az elmúlt nyolc évben a politikai konszenzusra épült, így 1995 óta “szivárványkoalíció” irányítja az országot. Jelenleg a szociáldemokraták, a konzervatívok és kisebb baloldali pártok alkotják a kormánykoalíciót. A konszenzus ellenére kisebb nézeteltérések előfordulnak a kormányon belül. 2000-ben a konzervatívok kifogásai ellenére fogadta el a finn kormány az EU Ausztria ellen bevezetett büntetőintézkedéseit. Mivel azonban az Osztrák Szabadság Párt kormányra kerülése miatt bevezetett szankciókat a közvélemény is erősen bírálta, Lipponen folyamatosan a szankciók feloldását sürgette Brüsszelben. A kormánykoalíciónak eredetileg tagja volt a Zöld Párt is. A zöldek azonban 2002 májusában kiléptek a kormányból, mert a parlament jóváhagyta az ötödik finn atomerőmű megépítését. A köztársasági elnököt hat évre választják, és legfeljebb két egymást követő cikluson keresztül töltheti be egy ember a tisztséget. Az elnök 2000 óta Tarja Halonen, aki megválasztása előtt a külügyi tárcát vezette. Halonent az elnökválasztási kampány során több bírálat is érte az Ausztria elleni szankciók elfogadása miatt. A szankciók bevezetése után Halonen támogatottsága három nap alatt 14 százalékkal csökkent, később azonban mégis ő kapta a szavazatok többségét. A finn törzsek által lakott területeket az 1100-as években foglalták el a svéd hódítók. Finnország területe 1323-ban a Svéd Királyság része lett, majd 1808-ban az oroszok szállták meg. Az orosz megszállás idején lett a tartomány központja Helsinki. Az 1890-es évek legvégén II. Miklós orosz cár meghirdette Finnország eloroszosításának politikáját. A köztársaságot 1919-ben kiáltották ki. 1939-ben Finnország semlegesnek nyilvánította magát, azonban a szovjet csapatok az év novemberében betörtek az országba. Ezzel kezdetét vette a téli háború, melynek végén, 1940-ben Moszkva megszerezte a finn területek 10 százalékát. 1944-ben a Vörös Hadsereg újra megszállta az országot, újabb finn területek kerültek szovjet fennhatóság alá, és a finn kormánynak több millió dolláros háborús kártérítést is fizetnie kellett a Szovjetuniónak. A két ország ellenségeskedését az 1947-ben megkötött békeszerződés zárta le. Finnország 1955-ben belépett az ENSZ-be és az öt skandináv ország által alkotott Északi Tanácsba. 1973-ben kereskedelmi egyezményt kötött az Európai Gazdasági Közösséggel. Finnország a Szovjetunió összeomlása után, 1992-ben kérte felvételét az Európai Közösségbe. Az ország 1995-ben lett az EU tagja. 2001-ben belépett a Schengeni Egyezménybe.
Növény és állatvilág Növénew york és állatvilág Your name Finnország növényvilága fajokban meglehetősen szegényes. Egészen délen keskeny sávban oközép-európai jellegű vegyes lombhullató erdő díszlik. Az ország legnagyobb részén tajga nő, az orosz tajga folytatása. A legészakibb területeken megint csak keskeny sávban állandóan fagyott talajon tundra él. Az ország 60%-át egybefüggő erdőségek fedik. (Svédországban ez az arábig apple fifty nine%, Németországban 25%,Magyarországon 17%.) A globális felmelegedés nyomán az ország tajgája több mint harmadával bővülhet. Finnország állatvilága viszonylag gazdag. Az emlősök közül sixty seven faj él ezen a vidéken. A nagyobb ragadozóok már jórészt kipusztultak, ugyanakkor rengeteg róka, kisebb prémes állat tenyészik az északi vidékeken. Jelentősen nagy, és vadászható is a medve- és a farkasállomány. A jávorszarvasok száma a one hundred fifty 000-et is meghaladhatja, évente 30-forty 000 egyed kilövését engedélyezik. A rénszarvas az északi vidékek legfontosabb háziállata, vadon él az év legnagyobb részében. A tavak halban gazdagok, csuka, sügér, lazac a horgászok zsákmánya. Történelem. ) TÖRTÉNELEM: Átfogó kutatások eredményeképpen az archeológusok megállapítottáokay, hogy a mai Finnország területét a kőkorszak alatt kezdték el lakni, a jégkorszak utolsó jegének elolvadása után. Régi skandináv mondáok és egyes történészek (mint például a dán Saxo Grammaticus vagy az arab Al Idrisi) szerint Finnországnak már a svéd uralom előtt is voltak királyai. Finnország közel seven hundred éves kapcsolata a svéd királysággal 1154-ben kezdődött, a kereszténység és Erik svéd király révén. 1808-ban I. Sándor orosz cár elfoglalta Finnországot, ami egy autonóm nagyhercegség lett egészen 1917 végéig. 1917. December 6-án, röviddel a bolsevik forradalom után, Finnország kikiáltotta függetlenségét. Finnország 1920-1940 Finnország 1920-1940 1918-ban az ország átvészelt egy rövid, de keserű polgárháborút, amely sok évre előre okayörvonalazta a hazai politikát. A II. Világháború alatt Finnország okayétszer is harcolt a Szovjetunió ellen: az 1939 és 1940-es évek oközött lezajlott téli háborúban (egy kis segítséget kapott Svédországtól) és másodszor 1941 és 1944 között (Németország jelentékeny segítségével). Ezt követte a Lappföldi háború 1944 és 1945 oközött, amikor Finnország visszavonulásra kényszerítette a németeket az országból. 1947-ben és 1948-ban a Szovjetunió olyan szerződések aláírására okényszerítette Finnországot, amelyek értelmében jelentős mértékű területi engedményeket kellett tegyen. A II. Világháború után Finnország mintegy ütközőzónaként létezett a Szovjetunió és a nyugati országok oközött. 1991-ben, a Szovjetunió összeomlása után Finnország is szabadabb lett, 1995-ben belépett az Európai Unióba. Finnország növényzete és az állatvilága Az ország területének 70%-a (23 millió hektár) erdő. A legfontosabb fafajtáok: erdei fenyő (mänty), lucfenyő (kuusi), big appleírfa (koivu). Finnországban sok bogyó terem, a legismertebbek: vörösáfonya (puolukka), mocsári hamvas szeder (lakka), tőzegáfonya (karpalo), fekete áfonya (mustikka). Európa egyik legnagyobb epertermesztő (mansikka) országa Finnország. Finnországban 220 madárfaj él, a leggyakoribb a pinty (peipponen) és a füzike (pajulintu). A finnek nagy becsben tartjáokay a halakat, az országban 36 eredeti halfaj él. A legismertebb folyami hal a lazac (lohi), tavi hal a sügér (ahven) és a csuka (hauki), a legfontosabb tengeri hal a hering (silakka). A leggyakoribb ragadozó állatok: helloúz (ilves, kb. 900 darab él még), medve (karhu, 500), farkas (susi, 150), rozsomák (ahma, a hundred). A legfontosabb erdei vadak: jávorszarvas (hirvi), nyúl (jänis), vadkacsa (sorsa), süketfajd (metso) és the big appleírfajd (teeri). Finnország egyik legismertebb állata a félvad rénszarvas (poro). Lappföldön 7600 rénszarvastenyésztő él, one hundred fifteen 000 km2-en gazdálkodnak. Okét fókafaj is él a finn vizekben: a szürke fóka (harmaahylje, belőlüok még mintegy 4500 darab van) és a saimaai fóka (norppa, 900). Finnország “nemzeti madara” a hattyú (joutsen). A világörökség része Finnországban Rauma óvárosa (a XIV–XVIII. Század okayözött épült); Suomenlinna (1748–1791); Petäjävesi régi temploma (1764); A verlai gyármúzeum.