Finnországban karéliaimitológia

2020. július 1.(szerda)

Finnország.

Közös jellemzők[szerkesztés]

A finnugor elmélet szerinta Kr.e.elsőévezredre a régifinnugortörzsekazUralés a Volga vidékérőlaBalti-tengerigszétszóródtak(mai finnek, észtek,karjalaiakstb.),elértéka Skandináv-félsziget északifelét(sumérok), elfoglaltáka kelet-európaierdősávotés,elértéka Kárpát-medencét(magyarok)[1].

Eszétszóródássorána baltifinnek(finnek, észtek,karjalaiak,vepszisekstb.)kialakítottáksajátmitológiaihagyományaikat,amelyekbőlaszamikai,moldvai, magyar,maláj, udmurt, komi és obi-ugornépek mitológiája alakult ki. Afinnugornépek mítoszai rokonságban állnak a szamojédés másural-altájinépekmítoszaival,ésfejlődésüksoránbefolyásoltáka szomszédos népekmítoszait, éssokukatmaguk isátvették.Fontosakvoltakaz iráni, török, szláv és baltihagyományok, akésőbbiidőszakbanpedig a kereszténység és az iszlámis hatott rájuk.

Az urálinyelvűnépek mitológiáiban a teremtésmítoszok általánosvonásaikbanhasonlóságotmutatnak.Ateremtő istenilények(pl.Jenakomiknál,Kugo-Jumoa maliaknál, Numi-Trumaz obi-ugoloknál.)testvéreinek(KomiOmolu,MariKeremeésUdmurtKereme,ManisiKreeOtiru)azőstengervizébenúszóvízimadarakvagymadarakalakjábanaztaparancsot kapják, hogya víz fenekérőlhozzákelőa földet.Eközbentestvéreaszájábarejtettföldbőlteremtia hegyeket ésaföldmindenrosszát.Alternatívkozmológiákszerint avilágotegy őstojásbólteremtették(finn, észt,szamiiés komimitológiák).

A finnugor mitológiában a föld három részre oszlik.Afelső rész az ég, a középsőrészatengervizeiáltalkörülvettföld, az alsórész pediga hideg éssötétségtemetőjéntúlivilág. A világ tengelyeafa,azoszlopésahegy. A felső világ lakói az istenek. A földet istennők személyesítik meg, akik néha afőistenségfeleségei (pl.Numi-Torumamanyoknál,Kaltes-EkvaésMaa-ämaaz észteknél). A földönéltekistenek,akik bizonyostevékenységekettámogattak,ésszellemek,akiktermészetitárgyakatszemélyesítettekmeg(erdőszellemek,vízszellemek). A finnugormitológiábana természetijelenségeketszimbolizálószellemekéselemianyák,mintpéldáulaz erdő, a víz, a tűzésa szél. Azalvilágotaz istenekellenségei, a gonoszteremtők,agonoszés ahalottaklakták.

Egyesfinnugormitológiákbanazégiistenek,mintpéldáulafinnországiéskaréliai Ilmarinen,aszamiiIlmaris,azudmurt Inmar, afinnországiJumara,akomiJomar,azésztországiJumarésamaliKugojumo,valószínűlegazégésalevegőneveihez kapcsolódnak (Ilma,Juma).ahozzájukkapcsolódóprotonfinnistenségekbőlszármaztatva.

Akaréliailegendaszerint egy madár (kacsa,libavagy sas)repül átazőstengerfelettfészketkeresve. A madárvégülVainamäinenölébevagy egy kiemelkedő dombraraktojást.Ebbőlatojásbóljönlétrea világ. A finn-északivilágmodell szerint aFöldkerek,atenger mossa, az égbolt középpontjapedigaSarkcsillag. Azégboltotoszlopok,azazmagashegyek(vagyfák)támasztjákalá. A világközéppontjábanlévőVilághegyészakonvan,ahol azégésaföldtalálkozik.AfolyótúloldalánvanManara(Tuonela), a holtak birodalma (néha azonosnaktekintikaz„északifölddel”, Pohjolával)[2].

AfőistenségUkkovolt,egyrégiőrzőistenség, aki villámot lehelt. Az erdő istene Tapiovolt, akiavadászszerencsétsegítette.Turisashoztaagyőzelmet a csatában,Ilmarinenpediga tengeriidőjárástés a szerencséshajózást irányította. AkaréliaimitológiábanUkko felesége,Launijó időt ésgazdagtermésthozott,Hiisininpedig avadászszerencsétirányította.

Észt éslíviaimitológia[szerkesztés]Észt mitológia

Azésztés alivóniaimitológiaielképzelésekakereszténységelterjedéseutáncsaktöredékesenmaradtakfenn. Az észtlív panteonélénaz égistenUk áll,mellette Vana-Isa(„öregős”) ésTaevatat(„éginagyapa”).Dél-Észtországbanaz égistenősineveJumarmarad. Az égiAtyátMaa-ämával,aFöldanyával[3]párosították.

Akomimitológiaa kereszténység elterjedése során nagyrészt megsemmisült. Több istenséget imádtak, amelyek közül a legfőbb Jen volt. Az eredetmítosz szerint a komik két testvértől, Osztiától és Osziától származtak, akik egy mitikus termékenységi időszakban uralkodtak, amikor nem kellett szántani vagy vetni. Őseiknek a csudosokat tekintették, akik a távoli múltban a föld alá merültek. A komi legendák egy Kudim Osa nevű kulturális hőst is említenek, aki az első kovács volt. A harcos Perához és másokhoz hasonlóan Kudim Osa is olyan ember volt, aki megvédte népét az ellenségtől és a szörnyektől.4

Azudmurt nép fő istensége Inmar, az Ég Ura, aki szemben áll Kelemettel, a gonosz teremtőjével és az Alvilág Urával. A harmadik fő istenség Kirudin, a föld és a termés istene, a földistennő megfelelője a Háromság univerzumban. Sok gonosz démon (kelemet) ismert, és Immar villámokkal üldözte őket. Ilyen gonosz szellemek a rizskórság démona és a Cher nevű pestisdémon[5].

Akét fő moldovin nép, az elszák és a moksa mitológiája sok hasonlóságot mutat, de egyes szereplők neveiben és történeteiben is vannak különbségek. A moksa moldovinok fő istensége Skazi, míg az elza moldovinok fő istensége Niske. A népdalokban Niske, a Niskével együtt Norovpaz isten és az istenek panteonjába tartozó Szent Miklós az emberi sors uraként, a világfa pedig lakóhelyükként jelenik meg. A moldovinmitológiajellegzetes vonása, hogy a természeti jelenségeknek „anyaszellemeket” (avas) tulajdonítanak. Viru-Ava az erdő, Vezi-Ava a víz, Moda-Ava a föld, Tor-Ava pedig a tűz anyja.

Amalimitológiasok tekintetben rokon a moldvai nép mitológiájával. A fő istenség Kugo-Jumo (Jumo az összes isten általános megnevezése), aki Keleme, minden gonosz teremtője ellenfele. A fő istenség Tunia-Jumo, a világmindenség, a szél és a felhők ura. A természeti jelenségeket megszemélyesítő mitológiai alakokat is nagy tiszteletben tartották, mint például Os-Ketse-Kugu-Jumo, a Nap és a fény istene; Kaba-Jumo, az ég istene; és Morgense-Jumo, a villámlás istene. A természeti jelenségek szellemeit „anyáknak” nevezték.

Amagyarok közeli rokonainak tekintett obi-ugor mansiés hantitörzsek mitológiái nagyban különböznek egymástól. A fő teremtésmítosz szerint a föld az őstenger közepén lévő iszapból alakult ki, és a búvármadár Luli háromszor egymás után merült le csőrével. A mítosz egyik változata szerint a madarat Kors-Torum, minden istenek őse hozta le, míg egy másik változat szerint Numi-Torum és Cooley-Otil, a gonosz szellemek ura vette fel a búvármadár alakját. Az ember teremtéséről szóló elképzeléseket leggyakrabban Kartes-Ekva (Földanya Istennő) nevéhez fűzik.