finnorszagban

Közös jellemzők[szerkesztés]Közös jellemzők[szerkesztés]

A finnugor elmélet szerinta Kr.e.elsőévezredre a régifinnugortörzsekazUralés a Volga vidékérőla Balti-tengerigszétszóródtak(mai finnek, észtek,karjalaiakstb.),elértéka Skandináv-félsziget északifelét(sumérok), elfoglaltáka kelet-európaierdősávotés,elértéka Kárpát-medencét(magyarok)[1].

Eszétszóródássorána baltifinnek(finnek, észtek,karjalaiak,vepszisekstb.)kialakítottáksajátmitológiaihagyományaikat,amelyekbőlaszamikai,moldvai, magyar,maláj, udmurt, komi és obi-ugornépek mitológiája alakult ki. Afinnugornépek mítoszai rokonságban állnak a szamojédés másural-altájinépekmítoszaival,ésfejlődésüksoránbefolyásoltáka szomszédos népekmítoszait, éssokukatmaguk isátvették.Fontosakvoltakaz iráni, török, szláv és baltihagyományok, akésőbbiidőszakbanpedig a kereszténység és az iszlámis hatott rájuk.

Az urálinyelvűnépek mitológiáiban a teremtésmítoszok általánosvonásaikbanhasonlóságotmutatnak.Ateremtő istenilények(pl.Jenakomiknál,Kugo-Jumoa maliaknál, Numi-Trumaz obi-ugoloknál.)testvéreinek(KomiOmolu,MariKeremeésUdmurtKereme,ManisiKree Otiru)azőstengervizébenúszóvízimadarakvagymadarakalakjábanaztaparancsotkapják,hogyhozzákfela földetavízfenekéről.Eközbentestvéreaszájábarejtettföldbőlteremtia hegyeket ésaföldmindenrosszát.Alternatívkozmológiákszerint avilágotegy őstojásbólteremtették(finn, észt,szamiiés komimitológiák).

A finnugor mitológiában a föld három részre oszlik.Afelső rész az ég, a középsőrészatengervizeiáltalkörülvettföld, az alsórész pediga hideg éssötétségtemetőjéntúlivilág. A világ tengelyeafa,azoszlopésahegy. A felső világ lakói az istenek. A földet istennők személyesítik meg, akik néha afőistenségfeleségei (pl.Numi-Torumamanyoknál,Kaltes-EkvaésMaa-ämaaz észteknél). A földönéltekistenek,akik bizonyostevékenységekettámogattak,ésszellemek,akiktermészetitárgyakatszemélyesítettekmeg(erdőszellemek,vízszellemek). A finnugormitológiábana természetijelenségeketszimbolizálószellemekéselemianyák,mintaz erdő, a víz, a tűzésa szél. Azalvilágotaz istenekellenségei, a gonoszteremtők,agonoszés ahalottaklakták.

Egyesfinnugormitológiákbanazégiistenek,mintpéldáulafinnországiéskaréliai Ilmarinen,aszamiiIlmaris,azudmurt Inmar, afinnországiJumara,akomiJomar,azésztországiJumarésamaliKugojumo,valószínűlegazégésalevegőneveihez kapcsolódnak (Ilma,Juma).ahozzájukkapcsolódóprotonfinnistenségekbőlszármaztatva.

Finn éskaréliaimitológia[szerkesztés].

Lásd még:vallásFinnországban.

Akaréliailegendaszerint egy madár (kacsa,libavagy sas)repülazérintetlentengerfelettfészketkeresve. A madárvégülVainamäinenölébevagy egy kiemelkedő dombra rakja letojását.Ebbőlatojásbólszületikmega világ. A finn-északivilágmodell szerint aFöldkerek,atenger mossa, az égbolt középpontjapediga Sarkcsillag. Azégboltotoszlopok,azazmagashegyek(vagyfák)támasztjákalá. A világközéppontjábanlévőVilághegyészakonvan,ahol azégésaföldtalálkozik.A folyón túlvanManara(Tuonela), a holtak birodalma (néha azonosnaktekintikaz„északifölddel”, Pohjolával)[2].

AfőistenségUkkovolt,egyrégiőrzőisten, aki villámot lehelt. Az erdő istene Tapiovolt, akiavadászszerencsétsegítette.Turisashoztaagyőzelmet a csatában,Ilmarinenpediga tengeriidőjárástés a szerencséshajózást irányította. Akaréliaimitológiában Ukko felesége,Launijó időt ésgazdagtermésthozott,mígHiisinavadászszerencsétirányította.

Észt éslíviaimitológia[szerkesztés]Észt mitológia

Azésztés alivóniaimitológiaielképzelésekakereszténységelterjedéseutáncsaktöredékesenmaradtakfenn. Az észtésaliviai panteonbanaz égisten Ukua vezér,mellette Vana-isa („öregős”) és Taevataat („éginagyapa”).Dél-Észtországbanaz égistenmegőrizteazősiJumalnevet. Az égiAtyátMaa-ämával,aFöldanyával[3]párosították.

Szatmárimitológia[szerkesztés].

Aszatmári(lapp)népmitológiája sok tekintetben közel áll afinn mitológiához.Legutóbbaz istenekházasságiciklusa. A Nap (Paiwe)megkéria Hold lányát,hogymenjenfeleségüla fiához,Paiverke-hez, dealánynemfogadjaelazajánlatát.ANap oldalána föld és a hegyek, ajószágok, a rénszarvasok és a madarak,a Hold oldalána víz, azárnyékok, a túlvilág,azészakifény és a vadállatokállnak.AkonfliktusnakazÉjféliÖregvetvéget,akirozmáralakotölt,éséjszakába burkolja a földet. A Hold végülházasságotkényszerítki.

Amitológiaiistenek avilágegyetemmindhárombirodalmábanélnek.Eztahárom szintetábrázoljaa sámándob.Atúlvilágésaprostituáltakföldjénekképeiislétrejöttek. A panteonösszetételelappföldönkénteltérővolt.

Akomimitológia[szerkesztés]A komi nép mitológiája

Akomimitológiaa kereszténységelterjedésesoránnagyrésztmegsemmisült. Többistenségetimádtak,amelyekközül a fő istenségJen volt. Az eredetmítosz szerint a komik kéttestvértől,OsztiátólésOsziátólszármaztak,akikegymitikustermékenységiidőszakbanuralkodtak, amikor nem kellettszántaniukésvetniük. Őseiknekacsudosokattekintették,akikatávolimúltbana földalámerültek.A komiklegendáiegykulturálishőstis említenek,Kudim Oszát,az elsőkovácsot.Ő,akárcsakaharcosPeraés mások,megvédtenépét az ellenségektőlés a szörnyektől.Udmurt mitológia[szerkesztés]A mitológia az udmurt[szerkesztés

Azudmurtnépfő istenségeInmar, azÉgUra, aki szemben állKeremével,a gonoszteremtőjévelés azAlvilágUrával. A harmadikfőistenség Kildzin, aföldésazaratásistene,aföldistennőmegfelelőjeaHáromságuniverzumban. Számosgonoszdémon(cheremet)ismert,akiketImmarvillámokkalüldöz. Ilyen gonoszszellemarizskórságdémonaésaChernevűpestisdémon[5].

Moldovinmitológia[szerkesztés].

Akét főmoldovin nép, azelszákés amoksamitológiájasokhasonlóságotmutat,deegyes szereplőkneveibenéstörténeteibenis vannak különbségek. A moksamoldovinokfő istensége Skazi,mígazelzamoldovinok fő istenségeNiske. AnépdalokbanNiske,aNiskévelegyütt Norovpazistenésaz istenek panteonjábatartozóSzentMiklósazemberisorsuraként,a világfapediglakóhelyükként jelenik meg. Amoldovinmitológia jellegzetessége, hogy a természeti jelenségeknek „anyaszellemeket” (avas)tulajdonítanak.Viru-Avaazerdő,Bezi-Avaavíz, Moda-Avaaföld,Tor-Avapedigatűz anyja.

Malimitológia[szerkesztés]Mali mitológia[szerkesztés

Amarimitológiasok tekintetben rokon amoldvaiakéval. Afő istenségKugo-Jumo(Jumoazösszesistenáltalánosmegnevezése), akiKeleme,minden gonoszteremtőjeellenfele. AfőistenségTunia-Jumo, avilágegyetemura,aszélésafelhők ura.Atermészetijelenségeketmegszemélyesítőmitológiai alakokat is nagy tiszteletben tartották, mint példáulOs-Ketse-Kugu-Jumo, aNapésafényistene;Kaba-Jumo, az ég istene;és Morgense-Jumo,avillámlásistene. A természeti jelenségek szellemeit „anyáknak”nevezték.

MansiésHantimítoszok[szerkesztés]A Mansi-mítoszok

A magyarokközelirokonainaktekintettobi-ugormansiéshantitörzsekmitológiáinagybankülönböznekegymástól. A fő teremtésmítosz szerint a földiszapbólalakultkiaz őstenger közepén,ésabúvármadárLuliháromszor egymás utánmerültlecsőrével. A mítosz egyikváltozataszerinta madaratKors-Torum,mindenistenekősehoztale,mígegymásikváltozatszerintNumi-Torum és Cooley-Otil,a gonosz szellemek uravettefela búvármadáralakját. Az emberteremtésérevonatkozóelképzeléseketleggyakrabbanKartes-Ekva(FöldanyaIstennő)nevéhez fűzik.

NumiTorum az ég istene,Kartes-EkvaaFöldanya,Khouri-Otilpedig az alvilág,a holtakbirodalmánakistene.Alélekbevetetthitfontoselemeamenisyséshantisképzeteknek.Gyakranhasználjákazt a motívumot, hogy a férfiaknak öt, a nőknekpedignégy lelke van[6].

Adémonierőkközülaleghíresebbekamenkve, azerdőemberevőóriásai. Rajtuk kívül azerdőlakóka gonoszutisok,állatalakok. Amenkvékhezhasonlóanajóságköde is.

AmítoszhősimotívumánakközéppontjábanOtirsáll,akitgyakranazősökatyjaként ismernekfel[7].

Magyar mitológia[szerkesztés].

Keresőeszközjobbra.svg

Bővebben.

A magyar néphitnem mutatrokonságota finnugor népekamúgyis felszínesközösségeivel. Amitológiai fogalomrendszer anépmesék és mondák, az archaikus népi imák ésszavalatok,a népművészet ésanépszokások alapjánrekonstruálható.Akrónikákbizonyostotemikusmítoszoknyomaitmutatják.Különösenegymítosz,aTulu-mítoszszólarról,hogyaz Árpád-dinasztiauralkodócsaládjánakőseiaTulu-madáráltal megtermékenyítettek. Egy másikmítoszHunor és Magorkalandjairólszól, amikor egy csodaszarvasra vadásztakésfeleségettaláltak,ezazeseményalapoztamega klánt. A csodaszarvasebbenatörténetbenismegjelenik[8].

A magyarok mitológiai világképének alakításában fontosszerepetjátszottakasámánmotívumok,deszámukraezcsak a tengrizmus egyikmegnyilvánulásavolt. Anéphitbenasámándobokemlékétrostákésszitákformájábanőriztékmeg. A világ három szférája a felső,azalsó (túlvilági) ésaközépső. AFelsőazisteneklakhelye, aKözépsőpedigazembereké,de ittműködnekaszellemek,atáltosok ésaboszorkányok is[9].

forrás:wikipedia