Törtenete

2020. július 31., péntek

Törtenete

AzelsőemberekaKr.e.9.évezredbenérkeztekamaiFinnországterületére,miutánajégkorszakutolsójégtakaróivisszahúzódtak. Kr. e. 8000 körül létrehozták aSuomusjärvikultúrát, amely a kundarégészeti kultúráhoztartozott,ésa Kr. e. 6. évezred végéig létezett.Egyújabbelméletszerint,amelyanépességfolytonosságáthangsúlyozza,ezanépességanyanyelvként az uráli nyelvet beszélhette, amelya finnugornyelvelőttinyelv. A korai fésűs kerámiakorszaka a Kr. e. 5. évezred végéig tartott, majd keletrőlújdíszítőkerámiastílusokjelentekmeg,ésmegkezdődött ajellegzetesfésűs kerámiakorszaka,amelya Kr. e. 4. évezred közepéig tartott.Afinn kutatók szerinteza változásújfinnugornyelvűnépekfinn-ugornyelvűnépek vándorlásárautal a Finn-öböltérségébe.Azi. e. 4. évezred végétőla fésűs fazekas kultúra népeire abalti([csónak alakú]harcosfazekaskultúra)hatott,ésakettőösszeolvadásábólalakultkiaKiukainenkultúraazi. e. 3. évezredközepén.Fokozatosanelterjedta kezdetleges állattenyésztés és amezőgazdaság.Az i. e.1.évezredkörülaszamikainép(szamik) őseileváltakaz ún.középsőfinnközösségről. A Kr. e. 2. évezred második felében Délnyugat-Finnország szoroskapcsolatokatápoltKözép-Svédországgal,ésabronzszerszámokhasználataelterjedt. Avas aKr. e. 1. évezred közepénkerülthasználatba,ésa Kr. u. 1.évezredbenamezőgazdaságiéletelterjedta szárazföld belsejében, és aKr. e.8-9. században elérte Dél-Karéliát.

Csónakalakúcsatabárdok

Azúgynevezettvikingkorszakban(9-11.század) akeletfelévezető kereskedelmiútvonalaka Finn-öböl északipartvidékénhaladtak. A vikingek (normannok)szerepea kereskedelembenfokozatosan csökkent, éskésőbb atérségbenélő finnországi finnugor,hemeiéskaréliaitörzsekmegpróbáltákátvenniazuralmat;a11-12. századbanmegkezdődtekazúgynevezettkereszteshadjáratok;1150körülakésőbbisvédkirály,IX. ErikésHenrik püspökazelső kereszteshadjárattal Délnyugat-Finnország ellen.Turubanés környékén megkezdődött az egyházi szervezet kiépítése:a12-13.századbanszámossvédtelepesérkezett, akikfőkénta Finn-és a Botteni-öbölpartjaináltelepedtek le. III. Sándor pápa1171-72-esediktumábanemlítiakereszténységfokozatosterjedésétafinnekkörében.

1323Apahkinasaari békekötés.

1226és1227közöttafinneket Novgorodbólismegtámadták.OroszcsapatokszálltákmegHeemet,ésdokumentumoktömegeskényszertérítésekrőlszámolnak beKaréliában. AmásodiksvédkereszteshadjáratBirgergrófvezetésévelHömemeghódításávalért végeta13.századközepén.1293-banegyharmadikkereszteshadjáratrakerültsorakaréliaiterületekfelett,ésahódításbiztosításaérdekébenThorgils(Tirgils) Knutsson svéd kormányzóparancsnokságaalattViipuri (Vyborg)) várának építése kezdődött meg. A Svédország és Novgorod közötticsataaPafkinasaari(svéd, orosz és németnyelvenNeteboli,Orehovets, SchlüsselburgésmaPetrokrepostinévenisismert)békeszerződéssel zárult,amelymegállapítottaa kétországközötti határt.Karélianagy része Novgorod befolyása alá került. FinnországotEsterland(KeletiTartomány) néven Svédországhoz csatolták.

SvédországelsőkodifikálttörvényeMagnus Eriksson király1351-benhatálybalépetttörvényevoltaföldekrőlésvárosokról;1362-tőlakeleti tartományok jogtulajdonosairésztvehettekasvédkirály megválasztásában. A helyiközigazgatásta királyikézbenlévő várakbólirányították,deavárakvezetőurai(pl. aGripp,TottoésBjerkecsaládok) gyakorlatilagfüggetlenekvoltaka királyi hatalomtól. Azadókkülönbözőekvoltak, de a parasztok megőriztékegyéniszabadságukat,ésnem alakult ki jobbágyság. Aturkui püspökségfontos hatalmielemméfejlődött,ésa finn kultúrabölcsőjevolt.Ebbenazidőbenafiatalfinnekrangoseurópai egyetemekentanulhattak. A kereskedelem a városokban(Turku, Porvoo,Vyborg, Rauma,UrvilaésNaantali)kezdett koncentrálódni.

1397-ben Svédország Dániával és Norvégiával együttmegalakítottaaKalmari Uniót, amelyelsősorban dán érdekeketszolgált,ésaz 1430-as évektőlkezdvefolyamatosak voltaka háborúk. 1438-banegyszatakuntaiparasztfelkeléslehetővétette,hogyafinn parasztok képviselőket küldjenekasvédparlamentbe.AStureképesvolt képviselőket küldenia svédparlamentbe. A Sture családbefolyásostagjai által vezetett unióellenesharcbanFinnország Svédország gazdasági bázisául szolgáltA 15. század elejénFinnországnaksaját legfelsőbbbíróságavolt.

1475-benErik AxelssonTottokormányzókezdeményezteazolavinlinnaivárépítését,hogy támogassaSvédország további keletiterjeszkedését. Anovgorodi béke, amely véget vetett aMoszkvai Nagyfejedelemség és Svédországközöttiháborúnak(azúgynevezett„régiviszály”, 1495-1497),nemváltoztattamega korábbihatárokat,deabékeellenére a svédkeletitartomány (Finnország) határaivalójábanfolyamatosankeletre és északramozogtak.

Mikael Agricola.

A kalmari unió felbomlása utánSvédországés FinnországI. Vasa Gusztáv(1523-1560)uralmaalá került. Ő1527-tőlbevezette aprotestáns abszolutizmust, kisajátította az egyházivagyonnagy részét, és megteremtettea feltételeket ahhoz, hogySvédország nagyhatalommáváljon. AfinnországireformációtMichaelAgricola turkui püspök vezette,aki1548-banlefordítottaazÚjszövetségetfinnnyelvre.1550-benakirály létrehoztaHelsinki (Helsingfors) városát, hogyvisszaszorítsaanémetkereskedelmeta Balti-tengeren. Afinnvárosok életében és gazdaságábanisfontos szerepetjátszottakanémetnyelvűek.

1595Tursinabékeszerződése.

1555-57-benismétháborútörtkiSvédország és Oroszország között,amelybenkülönösenaSzáva-vidékszenvedettsúlyos veszteségeket. 1556-ban I. Vasa GusztávFinnországotkirálysággáemelte,ésfiát, Jánost (a későbbi III. János svédkirály, 1568-1592)fejedelemménevezte ki. Jánosfeleségével,JágerKatalinnalegyüttpompásreneszánsz udvartrendezettbe Turuban. III. János1581-től használta afinnországinagyhercegicímet;az1570-1590-essvéd-oroszháborútfőkénta finnek viselték;az1595-öscavusinszkiszerződésszerintakeleti határ Svédország ésFinnországközöttakeleti lakottterület,Savo voltmenténészakra, egészen a Jeges-tengerig.

Az1617-essztolbói békeszerződés.

1596-97-benkitörta finn történelem legnagyobb parasztháborúja (a Brusilla-háború), amelyet KlausFlemmingfőkormányzónyertmeg;azegyévszázadospolgárháborúutángyőztesKároly herceg (1604-től IX. Károly) 1599-benvetteátahatalmat akatolikus III.Zsigmondtól. A 17. századelejisvéd-oroszháborútlezárósztolbóibékében (1617) Oroszországátengedtea Ladoga-tó nyugati és északipartjátésIngermanlandot(Inkeli). Ezeken azütközőzónánaktekintett területeken a svéd államsúlyosadókat vetett ki, ésazevangélikusságelterjesztéséterőltette,amia helyilakosság(főkéntKarélia)tömegeselvándorlásáhozvezetettoroszterületre. Azelvándoroltakatevangélikusfinnek(inkarfinnek)váltották fel.

II. Gusztáv Adolfsvéd király(1617-1632)uralkodásaalattFinnországot közvetlenül abirodalomhozcsatolták. Akeletitartománybanasvéd lett a hivatalos nyelv,ésasvédnyelvűemberekbeáramlottakFinnországba. A század első felében és közepén P. Brahekormányzóitevékenysége (1637-1640, 1648-1654) minden téren jótékonyhatássalvoltFinnországfejlődésére. 1640-ben megalapították a Turkui Akadémiát (a Helsinki Egyetemelődjét).FinnországfontoskereskedelmetfolytatottStockholmon keresztül. 1680-ban került sor azúgynevezettnagypecsétmegvonásra,ésXI. Károly (1660-1697) nyomására a rendek beleegyeztek, hogyvisszaadjákakoronánakazáltalukfeladottterületeket,és1682-benakirálytdespotánaknyilvánították. A hatalomközpontosításaasvédekbeáramlásávaljártegyütt,amiazúgynevezettfenofánokrészérőlvisszahatástváltottki;az1696-97-es nagyéhínségafinnlakosságközelegyharmadát megölte.

Uusikaupunkibékeszerződése,1721.

A nagy északiháború(1700-1721)következtébenegész Finnország orosz kézre került: az 1714és1721közöttiúgynevezett„nagyháború”sorána legtöbb pusztításOstrobothniábanésÅlandontörtént.1721-benírtákalá az Uusikaupunki békét(ANystadtbanaláírtbékeszerződésértelmében Oroszország ellenőrzése alákerültIngria, Délkelet-FinnországésKarélianagyrésze. Finnország továbbra is Svédország része maradt,deSvédországelvesztette nagyhatalmistátuszát,ésOroszországlerohanásárakészült. A következő orosz-svéd háborút (1741-43) lezáró turkui békében Hamina és Lappeenrantais Oroszországhoz került,ésaKimifolyó menténújhatárokat húztak.

Az 1743-asturkui béke

Az1738-ban kezdődött,a királyi hatalmatkorlátozó rendi uralomnakIII. Gusztáv (1771-1791)1772-esállamcsínye vetett véget. A századpolitikaiküzdelmeiellenéreafinngazdaságfejlődött,alapvető iparágak (fém-, fa- éstextilipar)jöttek létre, és 1765-tőlaz ostrobotniai városokkülkereskedelmijogokatkaptak.Finnországfőexportcikkeiakátrányésafatermékekvoltak. Azújszovjetháború idején a III.Gusztávvalszemben állófinntisztek(1771-1792)megalakítottákazAnjalaLigát,amelyazoroszuralomalattfinnautonómiát célzott meg.Emozgalomlegjelentősebbképviselője G. M. Sprengtporten volt, aki1786ótaszolgáltOroszországban.

Haminabékeszerződése

1809

Napóleonháborúi és a19.századelejénmegváltozotterőviszonyokFinnország helyzetét ismegváltoztatták. A tilsitibékeszerződés(1807)Finnországotoroszellenőrzésalávonta,és az1808-09-esúgynevezett„finnháború”soránazoroszerőkmegszálltákFinnország területét. Ahaminibékeszerződésben(1809) SvédországátengedteFinnországotÅlandszigetévelegyütt;az1809-esporvoóiországgyűlésen I. Sándorcsászárfelesküdötta finn (svéd) alkotmány betartására, és a finn népetállamirangraemelte. FinnországautonómnagyhercegségkéntOroszországrésze lett, saját négytagú parlamenttelés saját kormánnyal (szenátus),deaz evangélikus egyház,a korábbivégrehajtóés igazságszolgáltatás, valamint a svéd nyelv hivatalosstátuszamegmaradt.Acármagaviseltea nagyhercegi címet,ésfőkormányzótnevezettkiafinnközigazgatásfelügyeletére.Szentpéterváronlétrehozták a Finn Ügyek Bizottságát.

ParlamentépületePorvoóban.

EmanuelTerningalkotása.

1812-ben a nagyhercegség fővárosa Turku után Helsinki lett, ésa korábban elcsatoltVyborgkormányzóságot(korábban Finnország)Finnországhozcsatolták. A vámhatárokeltörlésekedvezőenhatott a finn iparra és kereskedelemre,és1811-benmegalakulta FinnBank. Nyugat-Finnországakereskedelemés aközlekedésterénegyreinkább Svédország-központúvá vált, míg Kelet-Finnország egyre inkább Szentpétervár-központúvá.

J. W. Snellman.

I. Miklósuralkodásaalatta finnönkormányzatranehezedő nyomásfokozódott. A nemzeti ébredés elsőhulláma(azúgynevezettturkuiromantikuskorszak)után1831-benmegalakulta Finn IrodalmiTársaság;a Kalevala első kiadása1835-ben jelent meg,1849-benpedig egybővítettkiadás. Az eposz és gyűjtőjeés összeállítója, EliasLenlöjelentősenhozzájárult a nemzeti öntudaterősítéséhezésa nemzeti mozgalomfejlődéséhez.

A krími háború idején, amikorazoroszellenségTörökország segítségéresietett, azOroszországellenharcolóangol-francia flottabombáztaafinnpartokatAz 1860-1880-asidőszakagyors gazdasági és kulturális fejlődésidőszakavolt.Avalutareform(1860-1865) Finnországnak sajátvalutát, amarkát adta.Aközlekedésihálózatisfejlődött. A Saimaa-csatorna megnyitását (1856)követőenmegnyíltazelső vasútvonalHelsinkiésHemenlinnaközött.

Többmint fél évszázadutánismétösszeülta parlament(1863-64),amiaz alkotmányos kormányzáshozvaló visszatérést jelentette. II. Sándor cár liberális törvényei és rendeleteimegkönnyítettékaz új társadalmi formára való áttérést;az1863-as nyelvrendelet afinn nyelvet asvéd melletthivatalos nyelvvétette;1878-banFinnországnaksajáthadseregelett;aJ. V. Snellman általihletettY.S.Jörjo-KoskinenvezetésévelaFinnPártbanmegalakultazún.fenománmozgalomakulturálisésgazdaságifejlődésért. Válaszulmegalakulta svédértelmiségiekmozgalma,és kezdetben a liberálisok is külön tábort alkottak.

Az1890-es évekbenOroszországbirodalomegyesítésitörekvéseiFinnországotiselérték, ahol az1899.februárinyilatkozatbanII. Miklós korlátoztaafinn alkotmányt,ésezzel kezdetét vetteazúgynevezett„első elnyomás”időszaka(1899-1905). Finnországbannépitiltakozómozgalomindult,amely1899-ben több mint félmillió aláírástgyűjtöttössze;1901-ben feloszlatták a finn hadsereget,ésmegkezdődötta finn fiatalok kényszersorozása az orosz hadseregbe;1903-banN.Bobrikovfőkormányzódiktatórikushatalmatkapott;a következő évbenmeggyilkolták. AmegosztottFinnPártfinnjeitárgyalásosrendezést hirdettek, míg a nemzetiliberálisok,aFiatal Finnekpasszív ellenállást.

Suomenlinna erődje.

Suomenlinna erőd, az1906-os orosztengerészeklázadásának színhelye.

A 19.századvégénaz iparmegújult,ésaz állattenyésztéslettamezőgazdaságfő ágazata. Aföldnélkülijobbágyoknagy számamiattnőttekatársadalmifeszültségek,ésa kivándorlás Finnországbólévtizedekigfolytatódott; az1899-ben alapítottMunkáspártból1903-banlett aFinn SzociáldemokrataPárt.1905-benazoroszországiincidensekősszel általánossztrájkhozvezettekFinnországban,amelyetazúgynevezettVörösNyilatkozat közzététele követett, Vörös Nyilatkozatot hirdettek ki. Acsászárkénytelen volt visszavonni a finnalkotmánnyalellentétesrendeletet;az1906-os demokratikus választásireformokanők számára is választójogot biztosítottak, és létrehozták azegykamarásparlamentet(Eduskunta, Riksdag);az1907-es választásokon afinnszociáldemokratáka 200parlamentihelyből80-atszereztekmeg.

1908után a központi politikábanismétazegységesítőésaruszinosítótendenciák érvényesültek,amita „másodikelnyomásiidőszaknak”(1908-1916)neveztek el. Az 1910-escárikiáltványanagyhercegialkotmányeltörléséreszólítottfel,deeznemvalósultmeg;az1916-os választásokon ismét a szociáldemokratáknyertek;1917-ben az Ideiglenes Kormányismétvisszaállítottaaz autonómiátésfeloszlatta a parlamentet,mivelFinnországbanátruháztamagáraa hatalmat(hatalmi törvény);azoktóberi választásokon,a polgári pártoktöbbségetszereztek,ésP. E.Svinhuftokormánytalakított.

1917-benösszeülta Finn Köztársaság nemzetgyűlése.1918.december 6-ánFinnországotfüggetlenköztársasággányilvánították,ésfüggetlenségét Szovjet-Oroszország (1918. január 4-én), majd Franciaország, Svédország és Németország is elismerte. Ezzel az aktussalFinnországállamkéntváltteljessé.Bárafinneknépességekezdetbena történelmi események és természeti katasztrófákmiattingadozott, a 19. századtólkezdvefolyamatosannőtt.

Cimke felhö

Finnország,Ho,Kalasoniunnepp,Hollandia,Finn Lappföld,Jeg,Fahaz,Terapo,Gezir,Eszaki,keresés,turizmus,utazás Finnországba,

Finn: Suomi,Svéd:Finnország,Svédország,Norvégia és Oroszország határai,

Finnország,Finnország,Finnország, Finnország, Norvégia, Norvégia, Norvégia, Oroszország, ésÉsztországgalhatáros a tengeren,Az ezer tóföldje,Finnország,Finn Lappföld,jeg,

fahaz,telapo,esakigejzir,keresés,turista,utazásFinnországba és Norvégiába,