A következő címkéjű bejegyzések mutatása: olcsó üdülési csomagok. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: olcsó üdülési csomagok. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. augusztus 1., vasárnap

A friss járványügyi statisztikák

 A friss járványügyi statisztikák és a kumulált járványügyi adatok tekintetében is kilóg az európai sorból egy országcsoport: az északi államok. A finnek, norvégok és dánok úgy tudták kordában tartani a járványt, hogy közben az európai átlagnál enyhébb korlátozásokat hoztak. Különösen a finn példa kiemelendő, ahol még a régiós átlagban is lazák a korlátozások és alacsonyak a halálozási statisztikák. Az északi sorból kilóg Svédország, amely épp a napokban vált Európa legfertőzöttebb országává lakosságarányosan. Pedig a svéd adottságok is segíthették volna a sikeres járványkezelést, ha anno nem úsznak szemben az árral. Ma viszont már szó sincs svéd különutasságról, a helyi szigor megfelel a jelenlegi magyar intézkedéseknek, az északiak között pedig az egyik legszigorúbbak. És bár a régióból kilógnak a rossz statisztikájukkal, nálunk még mindig jobban állnak az összesített adatok szerint.

Nemzetközi összehasonlításban Európa nem szerepel jól a járványkezelésben, az ázsiai országokkal ellentétben az európai járványkezelést kapkodás, következetlenség, és a fegyelem hiánya jellemzi. Európában sem egységes a kép: bár a legtöbb országban kudarcot vallottak a döntéshozók, van néhány ország, amely abszolút pozitív példaként emelhető ki.

Az északi siker

Európa legsikeresebb országai között azonosíthatunk egy kulturálisan, történelmileg és földrajzilag is egymáshoz nagyon közel álló országcsoportot. Ezek a tágan értelmezett skandináv államok: Norvégia, Finnország, Dánia. Kisebb-nagyobb járványhullámok voltak ezekben az országokban is (főleg Dániában volt erős az őszi-téli járványhullám), de az esetszámok még idén tavasszal is 1000 alatt tetőztek mindhárom országban, miközben Európa többi országában a harmadik hullám a mutánsok miatt nagyon magasra szökő járványgörbéket eredményezett (Svédországban már láthatóan nem ilyen kedvező a helyzet, de róluk később a cikkben külön is megemlékezünk).

sved-dan-finn-2-446058

Az északi országok úgy értek el jelentős sikert a járványkezelésben, hogy közben a korlátozások nem voltak olyan szigorúak, mint Európa többi részében. Természetesen lazaságról így sem lehet beszélni, de a harmadik hullám során a norvég és dán intézkedések nagyjából annyira voltak szigorúak, mint amit Magyarországon április 7-e óta (az újranyitás első lépése utáni állapotban) látunk. A szigorúság összehasonlításához az Oxfordi Egyetem objektív, egységes mércét alkalmazó szigorúsági indexét vettük alapul. Látható, hogy Finnországban még az északi országokhoz képest is kifejezetten kevés korlátozás volt, így

HA EGY ORSZÁGOT AKARUNK KIEMELNI A FENTI NÉGYBŐL, AKKOR AZ FINNORSZÁG: EDDIG ŐK TEKINTHETŐK A LEGSIKERESEBB EURÓPAI ORSZÁGNAK, MERT AZ EGYIK LEGALACSONYABB HALÁLOZÁST TUDHATJÁK MAGUKÉNAK A LEGKEVÉSBÉ SZIGORÚ KORLÁTOZÁSOK MELLETT.

Az alábbi ábrán látható, hogy Svédország nem tekinthető lazának északi viszonylatban (és egyébként sem), különutas svéd járványkezelésről már jó ideje nem beszélhetünk. Mindmáig hallhatóak olyan berögzült érvelések, amelyek a svédek laza járványkezelését viszonyítják a hagyományos európai szigorhoz, holott a valóságban a svéd szigor mértékében nem marad el sokkal az európai átlagtól. Sőt, nyár és kora ősz folyamán még Magyarországnál is szigorúbb intézkedések voltak érvényben, a vizsgált négy északi országból pedig az elmúlt év átlagában a legszigorúbbak voltak. A “svéd modell” emlegetése az első hullám első heteinek azóta feladott stratégiája miatt maradhatott meg a fejekben, de ennek a különutasságnak a nyomát ma már csak nyomokban látjuk. A valóság az, hogy Svédországban ősz vége óta majdnem pontosan olyan szigorú intézkedések voltak, mint Magyarországon április 7. óta máig, vagy november eleje és március 8. között.

oxford-sved-446062

Fontos elmondani, hogy Svédország még ezzel is némileg kedvezőbb járványadatokkal rendelkezik, mint az európai átlag, Magyarországról és a mi régiónkról nem is beszélve. Az alábbi ábrán az egymillió főre vetített kumulatív halálesetek száma látható. Minél sötétebb egy ország, annál többen haltak meg lakosságarányosan (az ábra interaktív, egyesével is megtekinthetők az országok adatai).

LÁTSZIK, HOGY FINNORSZÁG ÉS NORVÉGIA A LEGVILÁGOSABB AZ EU-BAN, ÉS DÁNIA IS A LEGKEVESEBB ELHUNYTAT SZÁMLÁLÓ ORSZÁGOK KÖZÖTT VAN.

A svéd helyzet jobb, mint a magyar, a brit, a spanyol vagy olasz, de a svéd halálozási adatok sokkal rosszabbak a hasonló adottságú Finnország és Norvégia statisztikáinál.

Miért ilyen sikeresek az északiak?

Korábbi, Finnországról szóló cikkünkben a második európai hullám során már bemutattuk, hogy az északi társadalmak miért tudták olyan sikeresen kezelni a járványt. Az azóta eltelt idő azt mutatja, hogy ezek az adottságok a harmadik hullám során is az északiak segítségére voltak. Röviden összefoglalva ezek az alábbiak:

  • Az északi népek hagyományosan távolságtartók. A finn példán bemutattuk, hogy a járvány előtt is jellemző volt az országban a távolságtartás, amely gyakran humor tárgyát képezi az északiak kapcsán. Finnországban élő magyar forrásunk is arról számolt be, hogy a helyiek valóban kifejezetten távolságtartók, nem jellemző az idegen emberek között a szoros kontaktus.
  • Az északiak emellett rendkívül szabálykövetők is. Való igaz, hogy az oxfordi indexen az északi szigor 10 (a finneknél akár 20) ponttal is elmaradt az európai átlagtól, a fegyelmezettség alighanem nagyobb volt. A járványt pedig a szabályok betartása tartja kordában, nem maguk az intézkedések, így adott esetben egy alacsonyabb szigorúsági szint nagyobb fegyelmezettséggel sokkal hatásosabb, mint a szabályok kijátszása és a korlátozásokkal szembeni ellenállás, mint amit (többek közt) itthon is látunk (ironikus, hogy sokszor pont a szabálykövető svédekkel példálóznak a hazai korlátozások ellen agitálók).
  • Az oxfordi index emellett nem tudja kifejezni azokat a szóbeli iránymutatásokat, amelyek nem jogszabályok, hanem ajánlások formájában kerültek megfogalmazásra. Finnországban élő forrásunk korábbi cikkben megerősítette, hogy a hatóságok kérésére (nem rendeletére) a lakosság valóban otthon maradt, forrásunk találkozóit, programjait a hatósági kérés után azonnal lemondták.
  • Ezekben az országokban alacsony a népsűrűség, és jó okkal feltételezhetjük, hogy ez segíti a járvány feltartóztatását. El szokott hangzani érvként, hogy ez nem valós faktor, mert a főváros ugyanolyan népes, mint a többi európai országban, csakhogy ezekben az országokban a lakosság eloszlása is nagyobb, és a főváros, valamint a vidéki területek, régiók között a távolság nagy. Alighanem a népsűrűség magyarázza azt is, hogy a sűrűn lakott Dániában miért rosszabb a járványhelyzet, mint a kulturálisan és a szigor szintjén nagyon hasonló Finnországban és Norvégiában.
  • További tényező a járványkezelés “horizontális hatékonysága” is - nemcsak az országos szigort kell ugyanis nézni. A nagy kiterjedésű országban a lokális gócpontokat könnyű felszámolni szelektív intézkedésekkel, és ebben az északiak (különösen a finnek és a norvégok) jól teljesítettek.
  • Végezetül a földrajzi elhelyezkedés is az országok mellett volt, az elszigeteltség miatt ugyanis nincs nagy áramlás a határon, és nem is számítanak kiemelt turistacélországnak az északi államok.

A svédek miért lógnak ki a sorból?

A fentiek egyértelműen magyarázzák, hogy miért voltak az északiak sokkal sikeresebbek a járványkezelésben, mint mi, vagy a többi európai ország. Adja magát a kérdés, hogy amennyiben a fenti feltételek igazak Svédországra is (márpedig igazak), akkor a svédeknél miért ilyen kiugróan rossz a helyzet a régióhoz viszonyítva, és hogy lett mára Svédország lakosságarányosan legfertőzöttebb ország Európában? Tulajdonképpen a svéd helyzetben önmagában nincs semmi meglepő: 70-es szigornál a járványgörbe meredeken felfelé ível, ezt láttuk itthon is. A kérdés inkább az, hogy az olyan északi adottságok, amelyek a finneknél és norvégoknál sikerrel megfogták a járványt, a svédeknél miért nem segítettek.

A válasz alighanem épp abban a néhány hétben keresendő, amelyre a “svéd modellt” máig emlegetők hivatkoznak. Svédország a járvány első heteiben késve reagált, amelynek az lehetett az oka, hogy a helyi járványügy feje, Andres Tegnell a nyájimmunitásra játszott (ezt nyilvánosan nem ismerte el, de később a sajtó által kikért levelezéseiből kiderült), de alábecsülte a koronavírus súlyosságát és terjedési képességét, és az egyedi stratégia egészen érdekes megoldásokat szült az első néhány hétben (olyan intézkedéseket sem léptek meg az első hetekben, amelyeknek nem lett volna nagy társadalmi és gazdasági költsége, például a szájmaszkok alkalmazása, betegek izolálása vagy kézfertőtlenítés).

AZ ELSŐ HETEK LASSÚSÁGA PERSZE NEM MAGYARÁZZA AZT, HOGY MIÉRT EMELKEDNEK ISMÉT AZ ESETSZÁMOK SVÉDORSZÁGBAN, MIKÖZBEN LAZÁBB VAGY HASONLÓ KORLÁTOZÁSOK MELLETT A FINNEK, DÁNOK, NORVÉGOK ALACSONY SZINTEN TARTJÁK A GÖRBÉT.

Csak találgatni lehet ennek az okát, de nem lenne meglepő, ha a svéd járványügy tavaly márciusi-áprilisi hozzáállása olyan tartós hatásokkal járt volna, amelyek kétséget ébresztettek a korlátozások létjogosultságával szemben. A maszkviseléshez például az országok közt egyedi módon állt hozzá a svéd járványügy (sokáig nem ajánlották), holott egy olyan intézkedésről van szó, amely talán a legkevésbé megterhelő a társadalom számára. A járványügyi hatóság (amely kezdetekben elvetette a szigort) és a svéd orvosi és tudós társadalom (akik határozottabb szigort követeltek) nyilvánosság előtt zajló vitája összezavarhatta a társadalmat, és meggyengíthette a bizalmat az ellentmondásossá váló ajánlásokkal és korlátozásokkal szemben.

Nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy emiatt lógnak ki a svédek az északi államok közül, de valószínű, hogy a tavaly tavaszi svéd kísérletezgetés pont azt a társadalmi képességet gyengíthette, amely reakcióképessé és ellenállóvá tette az északi társadalmakat a koronavírus-válság során, és így eddig a mutánsokkal felvértezett harmadik hullám sem fogott a finneken, dánokon és norvégokon.

all inclusive all inclusive ajánlatok all inclusive üdülési csomagok  all inclusive üdülőhelyek all inclusive vakáció csomag csomagok  eszaki fahaz finn finnorszag  gejzir ho jeg karacsony keres  lappföld last minute all inclusive last minute nyaralás ajánlatok  mikullas ho nederland nyaralási ajánlatok olcsó all inclusive  olcsó all inclusive üdülőhelyek olcsó all inclusive vakáció olcsó nyaralás csomagok  olcsó szervezett utazások olcsó üdülési csomagok olcsó vakáció  repülési és szállodai csomagok szünidő telapo túracsomagok  turista unnep utazas utazási ajánlatok  utazási csomagok utazási iroda üdülési  üdülési csomagok vakáció menni

 

Make your data work for you - Finnország
We have been awarded by Google DNI (Digital News Innovation Fund), a European programme part of the Google News Initiative, an effort to help journalism thrive in the digital age.