e1

2019. január 10., csütörtök

Finnország gazdasága

Finnország gazdaságaPDFNyomtatásE-mail
Romlott az amerikai gazdaság versenyképessége, és az idén már Finnország vezeti a versenyképesség-világranglistát - áll a Világgazdasági Fórum legfrissebb jelentésében. A dokumentum szerint azok az országok helyezése romlott leginkább, amelyek gazdaságába a politika durván beavatkozott. Magyarország helyezése javult: hazánk 26-dik a listán - közölte a BBC.
 Sokáig szárnyalt a high-tech iparban vezető finn gazdaság, a 2009-es válság óta viszont nem tud kitörni a mélyrepülésből. Hatékony az oktatási rendszer, alacsony a korrupció, könnyű üzletelni, de akkor mi romolhatott el?                             Finnország látványosan leszakadt az elmúlt években nemcsak Skandináviától, de Európa nagy részétől is: míg az eurózóna gazdasági teljesítménye már majdnem elérte a válság előtti szintet, Svédországé pedig 8,6 százalékkal meg is haladta azt, a finn GDP tavaly még mindig több mint 5 százalékkal alacsonyabb volt, mint a válság előtti csúcs. Ezzel nem csak a jobban teljesítő európai országok körözik le a finneket, de a válság éveit igencsak megsínylő spanyol gazdaság is jobban teljesít.
 A mostani mélyrepülés különösen aggasztónak tűnik, ha a legutóbbi nagyobb finn válsághoz hasonlítjuk: az 1990-es évek elején fordult mély visszaesésbe az ország, miután kidurrant egy nagyobb ingatlanpiaci lufi, amit csak tovább súlyosbított, hogy a szomszédban összeomlott a Szovjetunió.Míg azonban akkor már három év után egyértelműen javulni kezdett a helyzet, és hat év után a GDP elérte a korábbi színvonalat, addig a mostani válságból hat év után sem látszik még a kiút, egy átmeneti enyhülés után még mindig jóval a válság előtti szint alatt teljesít a gazdaság. Ráadásul az Európai Bizottság tavalyi számításai szerint idén sem fog javulni a helyzet, a várható 0,7 százalékos növekedés csak az eladósodott Görögország teljesítményénél lesz jobb az EU-ban.

 Az elhúzódó válságnak politikai következményei is vannak: mint sok más országban, Finnországban is előtörtek a populisták. A Finnek Pártja (korábban Igaz Finnek) 2011-ben a szavazatok majdnem egyötödét söpörte be, pedig 2007-ben, a válság előtt még 4 százalékos eredményével kispártnak számított. A tavalyi választásokon is tudta tartani a magas támogatottságot, a szavazatok több mint 17 százalékát megszerezve a kormányba is bekerült, így a Finnek Pártja lett az első populista párt az országban, ami tagja lett egy kormánykoalíciónak.

Éltanulóból lettek sereghajtók                                                        Pedig nem is olyan régen még nemcsak politikailag, gazdaságilag is nagyon máshogy festett a kép. 1999-ben, amikor Finnország csatlakozott az eurózónához, minden biztatónak tűnt az országgal kapcsolatban: a növekedés 2000 és 2007 környékén elérte, sőt több évben meg is haladta az 5 százalékos ütemet, és bár a kétezres évek elején volt egy lassulás, a növekedés egészen 2009-ig töretlen volt.A World Economic Forum 2007-ben még a világ legversenyképesebb gazdaságának értékelte a finnt, viszont mára visszacsúsztak az – igaz, még mindig előkelő – nyolcadik helyre. Az innovációban és a tudásalapú gazdaság felépítésében is élen jár az ország, a válság előtt itt volt Európában a negyedik legmagasabb a tudásalapú iparágakban foglalkoztatottak aránya.Ráadásul nem is költekezett túl az ország a válság előtti időszakban: a költségvetés rendszeresen többlettel zárt, ami 2007-ben meghaladta a GDP öt százalékát is, az államadósság pedig a 33 százalékos szint alá csökkent. Ez azóta a visszaesés hatására alaposan megváltozott: az államadósság 2014-ben már megközelítette a GDP 60 százalékát, és várhatóan tovább emelkedik a következő években, az éves hiány pedig jóval 2 százalék fölé nőtt. Ez az adósságnövekedés pedig már az EU rosszallását is kiválthatja, hiszen a maastrichti kritériumok 60-as adósságplafont írnak elő az eurózóna tagállamai számára.
Túl sokat keresnek                                                                             „A finn gazdaság négy párhuzamos sokktól szenved” – mondta Erkki Liikanen, a finn jegybank elnöke korábban a Business Insider-nek. Hanyatlik a Nokia és az ország papíripara, most mennek nyugdíjba egy nagyon nagy létszámú generáció tagjai, magasak a munkaerőköltségek, amik versenyképtelenné tették a gazdaságot, és az orosz válság is érzékenyen hatott az exportra. A 2008 utáni öt év alatt 42 ezer állás szűnt meg az iparban, és 53 ezer az elektrotechnikai szektorban, ami jelentős veszteség egy ötmillió lakosú országban.
 Nehéz döntések előtt állnak
Emellett a nyugdíjakhoz is hozzá kell nyúlni, itt a reformot már megtárgyalták, de az új törvények megalkotása még várat magára. Pedig egyre nagyobb szükség van erre: Finnországban az egyik legmagasabb Európában az idősek aránya, a 65 éven felüliek majdnem egyötödét teszik ki az ország lakosságának, és bár a gazdaság teljesítménye még mindig 5 százalékkal alacsonyabb a válság előtti szintnél, a jóléti juttatások nem csökkentek ilyen mértékben.
Vágni pedig van miből: az OECD adatai alapján Finnországban rendkívül magasak, majdnem elérik a GDP 60 százalékát az állami költések. Ezzel a finn állam arányosan többet költ, mint bármelyik másik skandináv állam, az eurózóna 50 százalék körüli költéseit pedig messze lekörözi.
Így nem marad más hátra, mint a megszorítás: Finnország, ami a költségvetési szigorúság egyik fő szószólója volt az eurózónában, többek között Görögország helyzete kapcsán, a következő öt év folyamán hatalmas, 10 milliárd eurós megszorítócsomagot készül végrehajtani. A terv tavaly ősszel máris országos sztrájkhoz vezetett, és kérdés, hogy középtávon elég lesz-e a strukturális problémák megoldására.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Törvényhozás

Törvényhozás Finnország köztársaság. A parlament (eduskunta) egykamarás. A 200 képviselőt négy évre választják. A miniszterelnök 1995 ...