FinnKöztársaság.
A parlament (eduskunta) egykamarás;200 képviselőtválasztanaknégy évre;aminiszterelnök 1995 óta Paavo Lipponen, a Szociáldemokrata Pártvezetője. A legutóbbi, 1999-esválasztásokonkilencpolitikaipártvettrésztaparlamentben. A finn kormány az elmúlt nyolc évbenpolitikaikonszenzusonalapult,1995 ótapedig „szivárványkoalíció”kormányozzaaz országot. Jelenleg akoalíciót aszociáldemokraták, a konzervatívok ésegykisbaloldalipártalkotja.2000-benafinnkormányakonzervatívoktiltakozásaellenéreelfogadtaazAusztriaelleniuniósszankciókat.LipponenazonbantovábbraisaszankciókfeloldásátkövetelteBrüsszelben,mivelaz OsztrákSzabadságpárthatalomrakerülésekorbevezetett szankciókat a közvéleményerősen bírálta. AZöldekkezdetbenakormánykoalíciórészétképezték. AZöldekazonban 2002 májusában kiléptek a kormányból,miutána parlament jóváhagytaFinnországötödikatomerőművénekmegépítését.Azelnökhivataliidejehatév,legfeljebb két egymást követőciklusban;azelnök 2000 óta Tarja Halonen, aki megválasztása előtt aKülügyminisztériumvezetőjevolt.Azelnökválasztási kampány soránHalönentbíráltákaz Ausztria elleni szankciók elfogadása miatt. A szankciók bevezetése után Halonennépszerűségimutatójahárom nap alatt 14%-kalcsökkent,deeztkövetőenmégismegszereztea szavazatok többségét. Afinnekáltal lakott területeketsvédhódítókfoglalták elaz1100-asévekben.Afinnterület1323-ban a Svéd Királyság része lett, majd 1808-banOroszországfoglaltael. Az orosz megszállásalattHelsinkilett atartományifőváros;az1890-es évekvégénII. Miklós oroszcsászármeghirdette Finnországannexióspolitikáját.Finnország1939-bensemlegességétdeklarálta,dea szovjet csapatokmégugyanezenév novemberébenmegszálltákaszigetországot.Ezvolta téliháborúkezdete,amely1940-benért véget, amikorMoszkvaelfoglaltaFinnországterületének10%-át. 1944-ben a Vörös Hadsereg újra megszálltaFinnországot,ésmég többfinnterületkerültszovjetellenőrzésalá,amiarra kényszerítettea finnkormányt, hogy több millió dollár háborús jóvátételt fizessen a Szovjetuniónak. A finnkormánynak több milliódollárháborúsjóvátételtkellettfizetniea Szovjetuniónak. A két országközöttiellenségeskedésa békeszerződés1947-esaláírásávalértvéget. Finnország 1955-bencsatlakozottaz ENSZ-hezés az ötészakiországottömörítőÉszakiTanácshoz;1973-banFinnországkereskedelmimegállapodástírtaláaz Európai Gazdasági Közösséggel;a Szovjetunió1992-esösszeomlása utánFinnországkérte felvételét az Európai Közösségbe;1995-bencsatlakozottaz EU-hoz,2001-ben pedig a schengeni megállapodástagjalett.Finnország 1995-ben lett az Európai Közösség,2001-benpediga SchengeniMegállapodás tagja.
FlóraésfaunaNewYorkésfaunaAzÖnneveFinnországflórájameglehetősenkisváltozatosságú.Délenkisterületekentalálhatóklombhullatóvegyeserdők,hasonlóana közép-európaiakhoz. Az országnagyrészéttajgaborítja,amelyaz orosztajgábólszármazik. A legészakibbrészenmégmindigtundranőkeskenysávokbanapermafroszton. Az országakár60%-átiserdőkborítják(Svédországbanmintegy59%, Németországban 25%,Magyarországon 17%). Finnország állatvilága viszonylag gazdag.Arégióban67emlősfajél. Anagyragadozókszinteteljesenkipusztultak,desokrókaéskisprémes állatszaporodikaz északirégiókban.Amedve-ésfarkaspopulációknagyokésvadászhatóak. A jávorszarvasok számameghaladhatjaa150000-et,ésévente 30000-50000egyedetszabadvadászni. A rénszarvasalegfontosabbháziállatészakon,amelyaz évnagyrészét vadon tölti. Atavakbanbőségesa halállomány,acsuka,asügérés alazactáplálékot nyújta horgászokszámára. Történelem. ) TÖRTÉNELEM:Akiterjedtkutatásokalapjánarégészekarra a következtetésre jutottak, hogy a mai Finnországterületeakőkorszakban,azutolsójégkorszakijégelolvadásautánvoltelőszörlakott. Régiészakimondákés egyes történészek (pl.SaxoGrammaticosDániábanésAl IdrisiArábiában) szerint Finnországnaka svéd uralom előtt is voltak királyai. Finnország közel700éves kapcsolata aSvédKirálysággal1154-ben kezdődötta kereszténység és Erik svéd király révén. 1808-ban I. Sándor orosz cármeghódítottaFinnországot,amely1917végéigautonóm nagyhercegség lett. 1917.december6-án,nemsokkala bolsevik forradalom utánFinnország kikiáltotta függetlenségét.1920-19401918-banFinnországbanrövid, dehevespolgárháborúdúlt. Amásodikvilágháborúalatt Finnországkétszeris harcolt a Szovjetunió ellen: az 1939-1940-estéli háborúban (némisvédsegítséggel) ésaz1941-1944-esháborúban(Németországjelentőstámogatásával).1944-1945-bena Lappföldi háborúkitört,ésFinnországkivontanémetcsapatait. 1947-ben és 1948-ban a Szovjetuniójelentősterületi engedményeket igénylőszerződések aláírásárakényszerítetteFinnországot. Amásodikvilágháborúután Finnországütközőállamkéntműködötta Szovjetunió és aNyugatközött,majda Szovjetunió összeomlása után,1991-benFinnországszabaddávált,és1995-bencsatlakozottaz EurópaiUnióhoz. Finnországnövény-ésállatvilága Az ország területének 70%-a (23 millió hektár)erdős.A legfontosabbfafajokaköpeny,alucfenyőésakoivu.Finnországszámosbogyósgyümölcs forrása,amelyek közüla legismertebbekazáfonya(kókuszdió),amocsáriszeder (lakka),azáfonya(karpalo)ésazáfonya (blueberry).FinnországEurópa egyikvezetőszamócatermesztője(mansikka). Finnországban 220 madárfaj él,amelyek közülaleggyakoribbakapeipponenés apajulintu. A finnek nagyérdeklődéstmutatnakahalak iránt,és36őshonoshalfajlétezik. Aleghíresebbfolyami hal a lazac,a legfontosabbtavihalaka sügérés a csuka, a legfontosabb tengeri halpediga hering (silakka). Alegfontosabberdeizsákmányállatokaszarvas(jávorszarvas),anyúl(nyúl),avadkacsa (sorsa),afajd(mormota) ésanagyréce(rétihéja). Finnország egyik legismertebb állata a félvad rénszarvas,amelybőlLappföldön 7600rénszarvastartógazdálkodik150000négyzetkilométernyiterületen.Afinnvizekbenkétfókafajél: a szürke fóka (harmaahylje,kb.4500) és asaimaafóka (norpa,kb.900). Finnország„nemzeti madara” ahattyú.Afinnországivilágörökségihelyszínekközé tartozikRauma óvárosa (a14-18.századbanépült),Suomenlinna (1748-1791),aPetajavesirégitemplom(1764)ésaVerlagyármúzeum.