⭐ Diplomáciai kapcsolatok felvétele Finnországgal – történeti áttekintés (1920–1944)
Közzététel ideje: 2024. 10. 01. 1:00
Magyarország és Finnország kapcsolatai a 20. század első felében gyorsan fejlődtek, és különleges, személyes szálakkal is gazdagodtak. A két ország közötti diplomáciai viszony alakulása jól tükrözi a korszak politikai változásait, a finn–magyar rokonságtudat szerepét, valamint a háborús évek drámai fordulatait.
🇫🇮 1. A diplomáciai kapcsolatok kezdetei (1920–1927)
Finnország 1920. szeptember 10‑én ismerte el Magyarországot. Az első finn nagykövet, K. G. Idman csak 1922-ben kapta meg megbízatását.
Őt 1927-ben követte a magyarul folyékonyan beszélő finnugor tudós, E. N. Setälä, aki már korábban is szoros kapcsolatokat ápolt a magyar tudományos és kulturális élet szereplőivel. Setälä személye különösen erősítette a két ország közötti rokonságtudatot és kulturális együttműködést.
🏛️ 2. A budapesti finn nagykövetség létrehozása (1933–1939)
Setälä utódja, Onni Taras a Független Szenátus tagja volt. 1933 végén döntés született arról, hogy Taras hivatali ideje alatt nagykövetséget létesítenek Budapesten.
A Gellért-hegyi villa története
Taras kezdetben a Gellért Szállóban lakott.
1934 márciusában a Kelenhegyi út 20. alatti villába költözött, amelyet a Venkheim‑örökösöktől béreltek.
1939 januárjában a finn kormány 490 000 euróért megvásárolta az épületet.
Taras így írt emlékirataiban:
„Biztosíthatom Önöket, hogy Finnországban nincs még egy olyan szép követség, mint ez a Gellért-hegyi villa, gyönyörű termeivel, lépcsőházaival és palotaszalonjaival.”
A villa a két ország közötti barátság egyik jelképe lett.
❄️ 3. Magyarország szimpátiája a téli háború idején (1939–1940)
A finn–szovjet téli háború idején a budapesti finn követséget:
segélycsomagok,
adományok,
szolidaritási kezdeményezések árasztották el.
Magyar önkéntesek Finnországért
341 magyar önkéntes indult útnak Finnországba,
hosszú és nehéz út után érkeztek meg,
de addigra Finnország már aláírta a fegyverszünetet,
így nem kerültek a frontra.
Ez a gesztus mégis a magyar társadalom erős szimpátiáját mutatta.
⚔️ 4. A diplomáciai kapcsolatok megszakítása (1944)
A folytatólagos háborút lezáró fegyverszünet 5. cikke előírta, hogy Finnország:
megszakít minden kapcsolatot korábbi német szövetségeseivel,
így Magyarországgal is.
Ennek megfelelően:
1944. szeptember 20‑án megszűntek a diplomáciai és konzuli kapcsolatok,
Arne Vuorimer nagykövet és családja október 14‑én vonattal Bécsbe utazott.
🔥 5. A követség pusztulása a háború végén
A Gellért-hegyi villa tragikus sorsra jutott:
a harcok során kifosztották,
amikor az oroszok megtudták, hogy német csapatok tartózkodnak az épületben, felgyújtották,
később szovjet katonák hatoltak be, és a megmaradt értékeket elvitték,
a legnagyobb károkat a gyújtóbombák okozták:
az épület belseje teljesen leégett,
csak a csupasz falak maradtak meg.
A villa a finn–magyar kapcsolatok egyik legszebb, majd legtragikusabb emléke lett.