Diplomáciaikapcsolatok felvétele
Finnország 1920. szeptember 10-én ismerte el Magyarországot, deelsőnagykövetét, K.G. Idmant csak 1922-ben nevezték ki;1927-benIdmanta magyarulisfolyékonyanbeszélőfinnugortudós, E.N.Setarekövetteakoppenhágainagykövetiposzton.Setaretudósvolt,éskinevezése előttkiterjedtkapcsolatokat ápolt Magyarországgal.UtódjaaFüggetlenSzenátusbanOnniTarasvolt,és1933végénúgy döntöttek,hogyazőhivataliidejealattnagykövetséget létesítenekBudapesten.
Taraskezdetben a Gellért Szállóban lakott,de1934 márciusábanaKelenhegyi út 20. szám alatti villábaköltözött, amelyet a Venkheim-örököktől bérelt;1939 januárjában a finnkormány490000euróértmegvásárolta az épületet. EmlékirataibanTarasígyírt:„...Biztosíthatom Önöket, hogyFinnországbannincsmég egyolyanszépkövetség, mint ez agerertegivilla,gyönyörű termeivel,lépcsőházaivaléspalotaszalonjaival”.
Magyarországszimpátiájaa háborúalatt
A finn téli háború idején akövetségetelárasztották a segélycsomagok ésegyébszimpátiatörekvések.Akövetségreegy-egyönkéntesisérkezett. Hosszú és nehéz út után végül 341 magyar önkéntes érkezett Finnországba, deaddigraFinnországaláírta a fegyverszüneti egyezményt,ígyamagyarokatnemküldtéka frontra.
Afolytatásosháborút lezáró fegyverszüneti egyezmény 5.cikkeértelmében Finnország kötelezte magát, hogymegszakítminden kapcsolatotnémetszövetségeseivel. Ennek megfelelően 1944. szeptember 20-ánmegszakadtaka diplomáciai és konzuli kapcsolatok Magyarországgal.ArneVuorimernagykövetéscsaládjaoktóber 14-énvonattal Bécsbeutazott.
Aharcoksorána követség épületétkifosztották.Amikoraz oroszoktudomástszereztek arról, hogynémet csapatok tartózkodnakaz épületben,felgyújtottákazépületet;januárvégén szovjet csapatokhatoltakbeazépületbe,ésa megmaradtértéktárgyakkal eltűntek. Azépületetazonban a bombázások, különösen a háború végénagyújtóbombákszenvedtékelalegnagyobbkárokat,azépületbelseje porig égett, éscsak a csupasz falak maradtakmeg.
Adiplomáciaikapcsolatokhelyreállítása
A háború utánakapcsolatoknormalizálódtaka diplomáciai kapcsolatok1949.október3-iújrafelvételével:1959 júniusában a két ország kulturális egyezményt írt alá, amelypontosirányelveketfogalmazott mega kulturálisegyüttműködésrevonatkozóan.Akövetségismétkizárólaga Gellért Szállóbanintézteügyeit,dea XII.kerületiSzekácsutca29.számalattbéreltlakást talált.
A magyarkormányfelajánlotta, hogy megvásárolja aleromlottállapotúkövetségiépületet,dea finn féleztazajánlatotnem fogadta el. Akétoldalúkapcsolatokélénkülésévelanagykövetségtúlkicsilett,éselőbba6. kerületi Báthori utca 24-be, majd a12. kerületi Vérhalom u. 12-16. szám alatti bérelt ingatlanba költözött.
Az új épület tervei
AGellérthegyiromos épület sorsa sokáigmegoldatlanproblémavolt:1968-banmegvizsgáltáka telek és az épület állapotát.Avizsgálateredményekéntkiderült,hogyaz épület felújítása nemgazdaságos,ezértmegkezdődöttegy új épülettervezése.Hosszastárgyalásokutánafinnállamnaksikerült megvásárolniaegy1500 négyzetméteres telket aszomszédosKelenhegiutca18.számalatt. 1988 novemberében végül elkészült azIrmoValjakkaáltaltervezettépület, amelyet1989. április 14-énPertti Paasio külügyminiszteravatott fel.