A Hotel Arthur mindössze 350 méterre fekszik Helsinki központi pályaudvarától, a University of Helsinki Egyetem metróállomással szemben.
Bővebben
7.7
Jó
7 377 értékelés
Átlagár/éj: HUF 21 970
Clarion Hotel Helsinki 4 csillag
Helsinkiben, Jätkäsaari szívében
A vízparton elhelyezkedő Clarion Hotel Helsinki szálloda a Jätkäsaari kerületben található, 600 méterre a Nyugati komptermináltól.
Bővebben
8.7
Mesés
6 137 értékelés
Átlagár/éj: HUF 40 745
Radisson Blu Seaside Hotel, Helsinki 4 csillag
Helsinkiben, Kamppi szívében
A modern, környezetbarát szálloda a Ruoholahti üzleti negyedben található, 1 km-re Helsinki fő bevásárló- és közlekedési csomópontjaitól.
Bővebben
8.4
Nagyon jó
4 415 értékelés
Átlagár/éj: HUF 30 375
Crowne Plaza Helsinki - Hesperia 4 csillag
Helsinkiben, Taka-Töölö szívében
A Crowne Plaza Helsinki - Hesperia korszerűen berendezett, ingyenes wifivel felszerelt szállást kínál Helsinkiben, a Finn Nemzeti Opera épületével szemben. Jó helyen, csendes környéken helyezkedik el a szálloda. A személyzet roppant kedves és segítőkész volt, a szobánk pedig csendes, kényelmes tágas és világos volt. A reggeli fenséges: méregerős kávé és bőséges választék áll a vendégek rendelkezésére.
Bővebben
8.4
Nagyon jó
2 595 értékelés
Átlagár/éj: HUF 35 415
Hotel Haaga Central Park 4 csillag
Szálloda Helsinkiben
A zöldövezetben, Helsinki belvárosától és Helsinki Vantaa repülőterétől 15 perces autóútra található szálloda nagy medencével, szaunával és népszerű svédasztalos reggelivel várja vendégeit.
Bővebben
8.4
Nagyon jó
2 873 értékelés
Átlagár/éj: HUF 27 165
Hotel Finn 3 csillag
Helsinkiben, Kamppi szívében
A Hotel Finn egy 5 perces sétára fekszik Helsinki központi pályaudvarától, a Stockmann áruházzal szemben.
8.3
Nagyon jó
3 523 értékelés
Átlagár/éj: HUF 21 905
Omena Hotel Helsinki Lönnrotinkatu 3 csillag
Helsinkiben, Kamppi szívében
A Helsinki központjában található, önellátó szállást kínáló Omena Hotel Helsinki Lönnrotinkatu kevesebb mint 850 m-re helyezkedik el Helsinki központi pályaudvarától és a Kamppi bevásárlóközponttól.
Bővebben
7.7
Jó
3 728 értékelés
Átlagár/éj: HUF 24 825
Hotel Rivoli Jardin 4 csillag
Helsinkiben, Kaartinkaupunki szívében
Ez az elegáns szálloda az Esplanadi bevásárlóutcák szomszédságában található, mintegy 10 perces sétára Helsinki központi pályaudvarától.
8.6
Mesés
3 106 értékelés
Átlagár/éj: HUF 36 145
Lapland Hotels Bulevardi 5 csillag
Helsinkiben, Kamppi szívében
A Helsinkiben található Lapland Hotels Bulevardi in Helsinki bárral és helyszíni étkezési lehetőséggel várja vendégeit. A szálláshely a körúton található, számos ismert látnivaló közelében.
A híres “anyadoboz” 1938 óta létezik, először a szegény anyukák kapták csak, ám 1949 óta mindenki jogosult rá, a dobozban eleinte anyagok, varrókészlet, babaruhák, pelenkák, és egy matrac volt - maga a doboz pedig kiságyként is funkcionált. Bár a benne lévő dolgok listája idővel változott, most például van benne egy kis paplan, steppelt kezeslábas, ruhák, babasapka, zoknik, kesztyűk,a népszerűsége viszont töretlen, a finn anyukák nagy többsége a dobozt kéri, nem pedig a helyette választható pénzt. 140 eurót kapnának, és általános véleményük szerint a doboz tartalma sokkal többet ér.
A bababox tartalma minden évben változik egy kicsit, legalább a ruhák mintája szintjén. Ugyanakkor nem is lennének finnek a finnek, ha nem figyelnének már húsz (!!!) éve a környezettudatosságra is, 2000 óta például már újrahasználható pelenkák vannak benne.
De hogy mennyire okosak voltak a finnek, csak akkor derül ki, ha kicsit mögé is nézünk a dolgoknak. A doboz mindenkinek járt, HA a terhessége első 4 hónapjában az anya elment orvoshoz. A ravasz finnek csaknem száz éve ezzel az ajándékkal a világ legolcsóbb módszerét találták ki, amivel rá tudták venni a nőket, hogy önként orvoshoz menjenek a várandósság elején.
Finnország a harmincas években egy szegény ország volt, rettenetes csecsemőhalandósági adatokkal, ahol egyáltalán nem volt szokás terhesen az egészségügyi ellátórendszerbe bejelentkezni. És ezen úgy tudtak változtatni, hogy közben mindenki még örült is neki. A dobozért cserébe a nők egy orvosilag gondozott terhesség után szültek, a babák pedig biztonságos saját fekhelyet, meleg ruhákat kaptak - ami akkoriban a szegény családokban nem volt meg.
Bölcsi helyett pénz az anyukáknak
Ez nekünk nem annyira meglepő, de a világ szinte minden más országának polgárai szájtátva csodálják, hogy a finn anyukáknak a baba három éves koráig jár pénzbeli juttatás, ha nem adják bölcsibe a gyereket. Ennek köszönhetően feleannyi baba jár bölcsibe mint más skandináv országokban. Viszont azt is tegyük hozzá, hogy a körülbelül 330 eurós (100 ezer forintos) juttatás Finnországban valószínűleg pontosan ugyanannyira nem elég semmire, mint ahogy nálunk a gyes. (És ez az összeg csak egy gyerek után jár).
Nyírfacukor, vagyis xylitol
A természetes édesítőszer nyírfacukrot és annak erős fogszuvasodást gátló hatását a kora 70-es években kezdték el vizsgálni a finn kutatók. 1975-ben pedig piacra dobták a nyírfacukros rágógumit - valószínűleg a világ legelső egészségvédő élelmiszerét.
Apasági ellátás
1978-ban vezették be az apának járó ellátást, az újszülött után a finn állam 263 munkanapig fizet a szülőknek, méghozzá az első 105 napig az anyának, a következő 158 napig pedig vagy az anya, vagy az apa kaphatja. Emellett az apukáknak jár egy “apasági hónap” is, és 35 százalékuk ki is veszi ezt a hónapot.
Persze nem örökre és nem minden minőségben, de egy időre biztosan, a helycserének pedig elképesztő hozadéka van. Bogi és Adorján elmesélte, milyen.
Nemzeti öngyilkosság-megelőző program
Finnországban az 1990-es 100 ezer ember/30.3 öngyilkosságról tavalyra megfeleződött az esetek száma, akkor 100 ezer finn emberből 14.2 vetett véget a saját életének. Finnországban a világon elsőként a 80-as évek végén vezettek egy az egész országra kiterjedő öngyilkosság-megelőző programot, amelyet hatalmas mennyiségű, az okokat feltáró kutatási eredményre alapoztak.
Integrált egészségügyi ellátóközpontok
Az 1972-ben bevezetett integrált, mindenkinek járó, települési ellátóközpontok all-inkluzív szolgáltatást nyújtanak az állampolgároknak: vannak itt szűrővizsgálatok, diagnosztika, fogászat, háziorvosi és szakorvosi (nem műtéti szintű) ellátás, ápolási szolgáltatás, mentálhigiénés gondozás, rehabilitáció és üzemorvosi szolgálat, csakúgy, mint sürgősségi ellátás.
Az átláthatóság elve
Finnországban 1766 óta van érvényben az információs szabadság elve, ami azt teszi lehetővé, hogy mindenkinek joga van megismerni és lemásolni bármilyen kormányzati dokumentumot. Minden irat nyilvános, kivéve ha a parlament másképpen nem dönt, ez a döntése pedig bíróságon megtámadható.
A jövő bizottsága
A stabil kormányzást és a köz érdekeinek szem előtt tartását lehetővé tevő koalícióknak régi története van az országban, ám a finn parlament nem csak ezért különleges. 25 éve működik egy állandó bizottság, amelynek az a feladata, hogy tanulmányozza és a parlament számára jelentse a következő évtizedek várható legnagyobb szociális kihívásait.
Ingyenes alapfokú oktatás
Deklaráltan elemi szintű emberi jog Finnországban, hogy minden gyerek magas színvonalú, ingyenes, kilenc éves oktatást kap (15 éves korig) az önkormányzati iskolában, a lakóhelytől vagy a család anyagi helyzetétől függetlenül. A gyerekek fele innen a szintén ingyenes gimikbe és szakközepekbe megy, de a szakmunkás-képzésért sem kell fizetni, ahogy később az egyetemért sem. Minden tanárnak legalább egy egyetemi diplomája van.
A szakközépben idén érettségiző osztály egyetlen célja, hogy görbüljön. Érdemes lenne jobban hajtani.
"Beszélj kevesebbet, a gyerekek töltsék ki munkával az időt. A legfontosabb, hogy sokat kérdezzenek. Tanárként kívül kell lenned a komfortzónádon, a csodák mindig ott történnek. És tudd, hogy egy ilyen kis ország, mint Finnország nem engedheti meg magának, hogy akár egyetlen állampolgára is legyen, aki nem érheti el a képességei maximumát.
Ezért a tanároknak nagyon képzetteknek, nagyon önállóaknak és nagyon együttműködőnek kell lenniük" - idéztük egy korábbi cikkünkben Leena Pöntyent, a finn oktatási rendszer szakértőjét. Ha szeretnéd megérteni, mitől annyira menők a finn sulik, akkor a teljes cikket itt találod.
A finnek minden év október 13-án megszervezik a Balszerencsések Napját. Ezt először 2010-ben rendezték meg, amelynek célja, hogy az emberek tanulhassanak hibáikból, és következőkor sikerüljön megvalósítaniuk azokat a céljaikat, elképzeléseiket, amiket korábban saját hibájuk következtében elbuktak.
A parlament (eduskunta) egykamarás. A 200 képviselőt négy évre választják. A miniszterelnök 1995 óta Paavo Lipponen, a Szociáldemokrata Párt elnöke. A legutóbbi választásokon, 1999-ben kilenc párt jutott be a parlamentbe. A finn kormány az elmúlt nyolc évben a politikai konszenzusra épült, így 1995 óta “szivárványkoalíció” irányítja az országot. Jelenleg a szociáldemokraták, a konzervatívok és kisebb baloldali pártok alkotják a kormánykoalíciót. A konszenzus ellenére kisebb nézeteltérések előfordulnak a kormányon belül. 2000-ben a konzervatívok kifogásai ellenére fogadta el a finn kormány az EU Ausztria ellen bevezetett büntetőintézkedéseit. Mivel azonban az Osztrák Szabadság Párt kormányra kerülése miatt bevezetett szankciókat a közvélemény is erősen bírálta, Lipponen folyamatosan a szankciók feloldását sürgette Brüsszelben. A kormánykoalíciónak eredetileg tagja volt a Zöld Párt is. A zöldek azonban 2002 májusában kiléptek a kormányból, mert a parlament jóváhagyta az ötödik finn atomerőmű megépítését. A köztársasági elnököt hat évre választják, és legfeljebb két egymást követő cikluson keresztül töltheti be egy ember a tisztséget. Az elnök 2000 óta Tarja Halonen, aki megválasztása előtt a külügyi tárcát vezette. Halonent az elnökválasztási kampány során több bírálat is érte az Ausztria elleni szankciók elfogadása miatt. A szankciók bevezetése után Halonen támogatottsága három nap alatt 14 százalékkal csökkent, később azonban mégis ő kapta a szavazatok többségét. A finn törzsek által lakott területeket az 1100-as években foglalták el a svéd hódítók. Finnország területe 1323-ban a Svéd Királyság része lett, majd 1808-ban az oroszok szállták meg. Az orosz megszállás idején lett a tartomány központja Helsinki. Az 1890-es évek legvégén II. Miklós orosz cár meghirdette Finnország eloroszosításának politikáját. A köztársaságot 1919-ben kiáltották ki. 1939-ben Finnország semlegesnek nyilvánította magát, azonban a szovjet csapatok az év novemberében betörtek az országba. Ezzel kezdetét vette a téli háború, melynek végén, 1940-ben Moszkva megszerezte a finn területek 10 százalékát. 1944-ben a Vörös Hadsereg újra megszállta az országot, újabb finn területek kerültek szovjet fennhatóság alá, és a finn kormánynak több millió dolláros háborús kártérítést is fizetnie kellett a Szovjetuniónak. A két ország ellenségeskedését az 1947-ben megkötött békeszerződés zárta le. Finnország 1955-ben belépett az ENSZ-be és az öt skandináv ország által alkotott Északi Tanácsba. 1973-ben kereskedelmi egyezményt kötött az Európai Gazdasági Közösséggel. Finnország a Szovjetunió összeomlása után, 1992-ben kérte felvételét az Európai Közösségbe. Az ország 1995-ben lett az EU tagja. 2001-ben belépett a Schengeni Egyezménybe.
Növény és állatvilág Növénew york és állatvilág Your name Finnország növényvilága fajokban meglehetősen szegényes. Egészen délen keskeny sávban oközép-európai jellegű vegyes lombhullató erdő díszlik. Az ország legnagyobb részén tajga nő, az orosz tajga folytatása. A legészakibb területeken megint csak keskeny sávban állandóan fagyott talajon tundra él. Az ország 60%-át egybefüggő erdőségek fedik. (Svédországban ez az arábig apple fifty nine%, Németországban 25%,Magyarországon 17%.) A globális felmelegedés nyomán az ország tajgája több mint harmadával bővülhet. Finnország állatvilága viszonylag gazdag. Az emlősök közül sixty seven faj él ezen a vidéken. A nagyobb ragadozóok már jórészt kipusztultak, ugyanakkor rengeteg róka, kisebb prémes állat tenyészik az északi vidékeken. Jelentősen nagy, és vadászható is a medve- és a farkasállomány. A jávorszarvasok száma a one hundred fifty 000-et is meghaladhatja, évente 30-forty 000 egyed kilövését engedélyezik. A rénszarvas az északi vidékek legfontosabb háziállata, vadon él az év legnagyobb részében. A tavak halban gazdagok, csuka, sügér, lazac a horgászok zsákmánya. Történelem. ) TÖRTÉNELEM: Átfogó kutatások eredményeképpen az archeológusok megállapítottáokay, hogy a mai Finnország területét a kőkorszak alatt kezdték el lakni, a jégkorszak utolsó jegének elolvadása után. Régi skandináv mondáok és egyes történészek (mint például a dán Saxo Grammaticus vagy az arab Al Idrisi) szerint Finnországnak már a svéd uralom előtt is voltak királyai. Finnország közel seven hundred éves kapcsolata a svéd királysággal 1154-ben kezdődött, a kereszténység és Erik svéd király révén. 1808-ban I. Sándor orosz cár elfoglalta Finnországot, ami egy autonóm nagyhercegség lett egészen 1917 végéig. 1917. December 6-án, röviddel a bolsevik forradalom után, Finnország kikiáltotta függetlenségét. Finnország 1920-1940 Finnország 1920-1940 1918-ban az ország átvészelt egy rövid, de keserű polgárháborút, amely sok évre előre okayörvonalazta a hazai politikát. A II. Világháború alatt Finnország okayétszer is harcolt a Szovjetunió ellen: az 1939 és 1940-es évek oközött lezajlott téli háborúban (egy kis segítséget kapott Svédországtól) és másodszor 1941 és 1944 között (Németország jelentékeny segítségével). Ezt követte a Lappföldi háború 1944 és 1945 oközött, amikor Finnország visszavonulásra kényszerítette a németeket az országból. 1947-ben és 1948-ban a Szovjetunió olyan szerződések aláírására okényszerítette Finnországot, amelyek értelmében jelentős mértékű területi engedményeket kellett tegyen. A II. Világháború után Finnország mintegy ütközőzónaként létezett a Szovjetunió és a nyugati országok oközött. 1991-ben, a Szovjetunió összeomlása után Finnország is szabadabb lett, 1995-ben belépett az Európai Unióba. Finnország növényzete és az állatvilága Az ország területének 70%-a (23 millió hektár) erdő. A legfontosabb fafajtáok: erdei fenyő (mänty), lucfenyő (kuusi), big appleírfa (koivu). Finnországban sok bogyó terem, a legismertebbek: vörösáfonya (puolukka), mocsári hamvas szeder (lakka), tőzegáfonya (karpalo), fekete áfonya (mustikka). Európa egyik legnagyobb epertermesztő (mansikka) országa Finnország. Finnországban 220 madárfaj él, a leggyakoribb a pinty (peipponen) és a füzike (pajulintu). A finnek nagy becsben tartjáokay a halakat, az országban 36 eredeti halfaj él. A legismertebb folyami hal a lazac (lohi), tavi hal a sügér (ahven) és a csuka (hauki), a legfontosabb tengeri hal a hering (silakka). A leggyakoribb ragadozó állatok: helloúz (ilves, kb. 900 darab él még), medve (karhu, 500), farkas (susi, 150), rozsomák (ahma, a hundred). A legfontosabb erdei vadak: jávorszarvas (hirvi), nyúl (jänis), vadkacsa (sorsa), süketfajd (metso) és the big appleírfajd (teeri). Finnország egyik legismertebb állata a félvad rénszarvas (poro). Lappföldön 7600 rénszarvastenyésztő él, one hundred fifteen 000 km2-en gazdálkodnak. Okét fókafaj is él a finn vizekben: a szürke fóka (harmaahylje, belőlüok még mintegy 4500 darab van) és a saimaai fóka (norppa, 900). Finnország “nemzeti madara” a hattyú (joutsen). A világörökség része Finnországban Rauma óvárosa (a XIV–XVIII. Század okayözött épült); Suomenlinna (1748–1791); Petäjävesi régi temploma (1764); A verlai gyármúzeum.
A parlament (eduskunta) egykamarás. A 200 képviselőt négy évre választják. A miniszterelnök 1995 óta Paavo Lipponen, a Szociáldemokrata Párt elnöke. A legutóbbi választásokon, 1999-ben kilenc párt jutott be a parlamentbe. A finn kormány az elmúlt nyolc évben a politikai konszenzusra épült, így 1995 óta “szivárványkoalíció” irányítja az országot. Jelenleg a szociáldemokraták, a konzervatívok és kisebb baloldali pártok alkotják a kormánykoalíciót. A konszenzus ellenére kisebb nézeteltérések előfordulnak a kormányon belül. 2000-ben a konzervatívok kifogásai ellenére fogadta el a finn kormány az EU Ausztria ellen bevezetett büntetőintézkedéseit. Mivel azonban az Osztrák Szabadság Párt kormányra kerülése miatt bevezetett szankciókat a közvélemény is erősen bírálta, Lipponen folyamatosan a szankciók feloldását sürgette Brüsszelben. A kormánykoalíciónak eredetileg tagja volt a Zöld Párt is. A zöldek azonban 2002 májusában kiléptek a kormányból, mert a parlament jóváhagyta az ötödik finn atomerőmű megépítését. A köztársasági elnököt hat évre választják, és legfeljebb két egymást követő cikluson keresztül töltheti be egy ember a tisztséget. Az elnök 2000 óta Tarja Halonen, aki megválasztása előtt a külügyi tárcát vezette. Halonent az elnökválasztási kampány során több bírálat is érte az Ausztria elleni szankciók elfogadása miatt. A szankciók bevezetése után Halonen támogatottsága három nap alatt 14 százalékkal csökkent, később azonban mégis ő kapta a szavazatok többségét. A finn törzsek által lakott területeket az 1100-as években foglalták el a svéd hódítók. Finnország területe 1323-ban a Svéd Királyság része lett, majd 1808-ban az oroszok szállták meg. Az orosz megszállás idején lett a tartomány központja Helsinki. Az 1890-es évek legvégén II. Miklós orosz cár meghirdette Finnország eloroszosításának politikáját. A köztársaságot 1919-ben kiáltották ki. 1939-ben Finnország semlegesnek nyilvánította magát, azonban a szovjet csapatok az év novemberében betörtek az országba. Ezzel kezdetét vette a téli háború, melynek végén, 1940-ben Moszkva megszerezte a finn területek 10 százalékát. 1944-ben a Vörös Hadsereg újra megszállta az országot, újabb finn területek kerültek szovjet fennhatóság alá, és a finn kormánynak több millió dolláros háborús kártérítést is fizetnie kellett a Szovjetuniónak. A két ország ellenségeskedését az 1947-ben megkötött békeszerződés zárta le. Finnország 1955-ben belépett az ENSZ-be és az öt skandináv ország által alkotott Északi Tanácsba. 1973-ben kereskedelmi egyezményt kötött az Európai Gazdasági Közösséggel. Finnország a Szovjetunió összeomlása után, 1992-ben kérte felvételét az Európai Közösségbe. Az ország 1995-ben lett az EU tagja. 2001-ben belépett a Schengeni Egyezménybe.
Növény és állatvilág Növénew york és állatvilág Your name Finnország növényvilága fajokban meglehetősen szegényes. Egészen délen keskeny sávban oközép-európai jellegű vegyes lombhullató erdő díszlik. Az ország legnagyobb részén tajga nő, az orosz tajga folytatása. A legészakibb területeken megint csak keskeny sávban állandóan fagyott talajon tundra él. Az ország 60%-át egybefüggő erdőségek fedik. (Svédországban ez az arábig apple fifty nine%, Németországban 25%,Magyarországon 17%.) A globális felmelegedés nyomán az ország tajgája több mint harmadával bővülhet. Finnország állatvilága viszonylag gazdag. Az emlősök közül sixty seven faj él ezen a vidéken. A nagyobb ragadozóok már jórészt kipusztultak, ugyanakkor rengeteg róka, kisebb prémes állat tenyészik az északi vidékeken. Jelentősen nagy, és vadászható is a medve- és a farkasállomány. A jávorszarvasok száma a one hundred fifty 000-et is meghaladhatja, évente 30-forty 000 egyed kilövését engedélyezik. A rénszarvas az északi vidékek legfontosabb háziállata, vadon él az év legnagyobb részében. A tavak halban gazdagok, csuka, sügér, lazac a horgászok zsákmánya. Történelem. ) TÖRTÉNELEM: Átfogó kutatások eredményeképpen az archeológusok megállapítottáokay, hogy a mai Finnország területét a kőkorszak alatt kezdték el lakni, a jégkorszak utolsó jegének elolvadása után. Régi skandináv mondáok és egyes történészek (mint például a dán Saxo Grammaticus vagy az arab Al Idrisi) szerint Finnországnak már a svéd uralom előtt is voltak királyai. Finnország közel seven hundred éves kapcsolata a svéd királysággal 1154-ben kezdődött, a kereszténység és Erik svéd király révén. 1808-ban I. Sándor orosz cár elfoglalta Finnországot, ami egy autonóm nagyhercegség lett egészen 1917 végéig. 1917. December 6-án, röviddel a bolsevik forradalom után, Finnország kikiáltotta függetlenségét. Finnország 1920-1940 Finnország 1920-1940 1918-ban az ország átvészelt egy rövid, de keserű polgárháborút, amely sok évre előre okayörvonalazta a hazai politikát. A II. Világháború alatt Finnország okayétszer is harcolt a Szovjetunió ellen: az 1939 és 1940-es évek oközött lezajlott téli háborúban (egy kis segítséget kapott Svédországtól) és másodszor 1941 és 1944 között (Németország jelentékeny segítségével). Ezt követte a Lappföldi háború 1944 és 1945 oközött, amikor Finnország visszavonulásra kényszerítette a németeket az országból. 1947-ben és 1948-ban a Szovjetunió olyan szerződések aláírására okényszerítette Finnországot, amelyek értelmében jelentős mértékű területi engedményeket kellett tegyen. A II. Világháború után Finnország mintegy ütközőzónaként létezett a Szovjetunió és a nyugati országok oközött. 1991-ben, a Szovjetunió összeomlása után Finnország is szabadabb lett, 1995-ben belépett az Európai Unióba. Finnország növényzete és az állatvilága Az ország területének 70%-a (23 millió hektár) erdő. A legfontosabb fafajtáok: erdei fenyő (mänty), lucfenyő (kuusi), big appleírfa (koivu). Finnországban sok bogyó terem, a legismertebbek: vörösáfonya (puolukka), mocsári hamvas szeder (lakka), tőzegáfonya (karpalo), fekete áfonya (mustikka). Európa egyik legnagyobb epertermesztő (mansikka) országa Finnország. Finnországban 220 madárfaj él, a leggyakoribb a pinty (peipponen) és a füzike (pajulintu). A finnek nagy becsben tartjáokay a halakat, az országban 36 eredeti halfaj él. A legismertebb folyami hal a lazac (lohi), tavi hal a sügér (ahven) és a csuka (hauki), a legfontosabb tengeri hal a hering (silakka). A leggyakoribb ragadozó állatok: helloúz (ilves, kb. 900 darab él még), medve (karhu, 500), farkas (susi, 150), rozsomák (ahma, a hundred). A legfontosabb erdei vadak: jávorszarvas (hirvi), nyúl (jänis), vadkacsa (sorsa), süketfajd (metso) és the big appleírfajd (teeri). Finnország egyik legismertebb állata a félvad rénszarvas (poro). Lappföldön 7600 rénszarvastenyésztő él, one hundred fifteen 000 km2-en gazdálkodnak. Okét fókafaj is él a finn vizekben: a szürke fóka (harmaahylje, belőlüok még mintegy 4500 darab van) és a saimaai fóka (norppa, 900). Finnország “nemzeti madara” a hattyú (joutsen). A világörökség része Finnországban Rauma óvárosa (a XIV–XVIII. Század okayözött épült); Suomenlinna (1748–1791); Petäjävesi régi temploma (1764); A verlai gyármúzeum.
Finnország (finnül: Suomi, svédül: Finland, hivatalosan Finn Köztársaság) észak-európai ország. Délnyugatról a Balti-tenger, délkeletről a Finn-öböl, nyugatról a Botteni-öböl határolja. Szárazföldön határos Svédországgal, Norvégiával és Oroszországgal, tengeren pedig Észtországgal. Fővárosa Helsinki, és a második legnagyobb nagyobb város Tampere, kb. 180 km-re északra Helsinkitől. „Az ezer tó országaként” emlegetik.A délnyugati partvidék közelében fekvő Åland szigetcsoport magas szintű autonómiát élvez.Egészen délen keskeny sávban közép-európai jellegű vegyes lombhullató erdő díszlik. Az ország legnagyobb részén tajga nő, az orosz tajga folytatása.1995-ben belépett az Európai Unióba. Két hivatalos nyelv van: a finn, ami a népesség 89%-ának, és a svéd, ami a lakosság 6%-ának anyanyelve.
cimke felhö
Finnország,ho,karacsonyiunnep,nederland,finn lappföld,jeg,fahaz,telapo,gejzir,eszaki,keres,turista,finnorszagi utazas, finnül: Suomi, svédül: Finland,határos Svédországgal, Norvégiával,Oroszországgal, tengeren pedig Észtországgal,Az ezer tó országa,mikullasho,karacsonyi unnep,nederland,finn lappföld,jeg, fahaz,telapo,eszaki gejzir,keres,turista,finnorszagi utazas,
finn essay about mother no homework japan an essay on lotus flower jobsdb com resume
five paragraph essay topics employeed resume what does viagra do to young men...
https://rockwrite.blogspot.com/2019/10/the-waterboys-bring-magic-and-firepower.html?m=1
San Diego: https://americanahighways.org/2019/10/17/show-review-the-waterboys-at-north-park-ob...
Get a free blogspot.com domain or buy…” (https://www.blogger.com/about/?r=1-null_user,
pg. 1) MEDIUM.COM Then we have the one-of-a-kind and wonderfully named MEDIUM.COM. There is t...
And I’m not going to spoil the (totally cliffhanger) ending, but I will say this: if Renna and Finn don’t
*cuts out spoilery bit* in the next book, I might cry. Relationships aside...
per conoscere come e cosa ascoltare se siete in Austria, grazie a Franz Brazda della associazione ADDX-oe di Vienna http://medien.
finn.at AUTOBIOGRAPHY : ROBERT V.J.PADULA OAM UNA CA...