A parlament (eduskunta) egykamarás. A 200 képviselőt négy évre választják. A miniszterelnök 1995 óta Paavo Lipponen, a Szociáldemokrata Párt elnöke. A legutóbbi választásokon, 1999-ben kilenc párt jutott be a parlamentbe. A finn kormány az elmúlt nyolc évben a politikai konszenzusra épült, így 1995 óta “szivárványkoalíció” irányítja az országot. Jelenleg a szociáldemokraták, a konzervatívok és kisebb baloldali pártok alkotják a kormánykoalíciót. A konszenzus ellenére kisebb nézeteltérések előfordulnak a kormányon belül. 2000-ben a konzervatívok kifogásai ellenére fogadta el a finn kormány az EU Ausztria ellen bevezetett büntetőintézkedéseit. Mivel azonban az Osztrák Szabadság Párt kormányra kerülése miatt bevezetett szankciókat a közvélemény is erősen bírálta, Lipponen folyamatosan a szankciók feloldását sürgette Brüsszelben. A kormánykoalíciónak eredetileg tagja volt a Zöld Párt is. A zöldek azonban 2002 májusában kiléptek a kormányból, mert a parlament jóváhagyta az ötödik finn atomerőmű megépítését. A köztársasági elnököt hat évre választják, és legfeljebb két egymást követő cikluson keresztül töltheti be egy ember a tisztséget. Az elnök 2000 óta Tarja Halonen, aki megválasztása előtt a külügyi tárcát vezette. Halonent az elnökválasztási kampány során több bírálat is érte az Ausztria elleni szankciók elfogadása miatt. A szankciók bevezetése után Halonen támogatottsága három nap alatt 14 százalékkal csökkent, később azonban mégis ő kapta a szavazatok többségét. A finn törzsek által lakott területeket az 1100-as években foglalták el a svéd hódítók. Finnország területe 1323-ban a Svéd Királyság része lett, majd 1808-ban az oroszok szállták meg. Az orosz megszállás idején lett a tartomány központja Helsinki. Az 1890-es évek legvégén II. Miklós orosz cár meghirdette Finnország eloroszosításának politikáját. A köztársaságot 1919-ben kiáltották ki. 1939-ben Finnország semlegesnek nyilvánította magát, azonban a szovjet csapatok az év novemberében betörtek az országba. Ezzel kezdetét vette a téli háború, melynek végén, 1940-ben Moszkva megszerezte a finn területek 10 százalékát. 1944-ben a Vörös Hadsereg újra megszállta az országot, újabb finn területek kerültek szovjet fennhatóság alá, és a finn kormánynak több millió dolláros háborús kártérítést is fizetnie kellett a Szovjetuniónak. A két ország ellenségeskedését az 1947-ben megkötött békeszerződés zárta le. Finnország 1955-ben belépett az ENSZ-be és az öt skandináv ország által alkotott Északi Tanácsba. 1973-ben kereskedelmi egyezményt kötött az Európai Gazdasági Közösséggel. Finnország a Szovjetunió összeomlása után, 1992-ben kérte felvételét az Európai Közösségbe. Az ország 1995-ben lett az EU tagja. 2001-ben belépett a Schengeni Egyezménybe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése