Százévvelezelőtt még nemvoltakGDP-számítások,deAngus Maddison általvisszamenőlegkiszámítottegyesgazdasági mutatók szerint 1913-ban a finnekegy főrejutóteljesítménye98%-avoltamagyarokénak.Másszóval108 évvel ezelőttFinnország,hakisséis, denyelvilegfejlettebbvoltunokatestvéreinél.EzderülkiRomsics Ignác történész kutatásaiból, aki „Suomititka” címmeltanulmánytírtFinnországévszázadoksorán végbementfejlődéséről.
'1913-banFinnország iparifejlettségenagyjából azonosvagykisséelmaradtazakkoriMagyarországétól. Az ipari népességarányamindössze11%volt(szembena magyarországi17%-kal)”-írta1977-benLänkiGyörgy gazdaságtörténész. Megállapítja,hogyaz északiállamok(Suomi) iparifejlődésénekfordulópontjaa két háborúközöttkövetkezettbe.
„Míg alegtöbb országban az ipari fejlődés ütemejelentősenlelassult, Finnország nemcsak fenntartani,hanemnövelni is tudta az ipari fejlődés ütemét.” Az 1900-tólkezdődőkétévtizedbenazipari fejlődés üteme5,5%volt,deFinnország1920és1938között»talpraállt«,ésaz ipari fejlődés éves üteme8.1%.Ränkiarraakövetkeztetésrejut,hogy„Finnország iparifejlődésekétségtelenülnagyonerős és gyorsalkalmazkodóképességetmutat”.
Eztazalkalmazkodóképességetvizsgáljukmostanisorozatunkban.Aztállítjuk,hogyazelmúltmintegy100évfinn gazdaságicsodájának„titka”agazdaságonkívülrejlik. Ez azalkalmazkodóképességa finn elitjellemzőibőlered.Afinnelittársadalmibefogadásaésmozgósításaóriási,különösenaközép-és kelet-európaiszéttagolt,egymáshozkapcsolódóésgyakrantársadalmilagmegalapozatlan,deideológiailagfelruházottelithezképest.
Maafinnekháromszor fejlettebbek nálunk.
Magyarország1913-ban mégfejlettebbvolt, demaFinnországmesszeelmaradtőlünk. AWikipédiaáltalidézetthárom világranglista szerint Finnországaz egy főrejutó(nominális) GDPtekintetébena13.ésa16.helyközöttvanavilágon,míghazánkmintegy35hellyelvan lemaradva,a43.és az 51.helyközött(a 2021-eselőrejelzésbenmindkétországa 13., illetve a 43. helyenáll).
Emutatók közülFinnországaVilágbank2019-esadataiszerintazegyfőrejutó 488ezerdollárosnominálisGDP-velmajdnem háromszor fejlettebb,mintMagyarország(168ezer dollár).
Jelenlegelsősorban akoronaelőttivírusmutatókathasonlítjuk össze, hogyazegyestényezők ne befolyásolják az összképet(2020-banMagyarországGDP-je5%-kal, mígFinnországé2,8%-kalcsökkent).
Öt tényező, amely agazdaságinövekedésmotorjaafinnelitkörében
Megjegyezték,hogya finn gazdaságmár a két háborúközöttiskiválóalkalmazkodóképességrőltetttanúbizonyságot.Azalkalmazkodásés a gazdaságinövekedéshátterébenállóegyiktényezőFinnországelitosztálya. Ebből a nem gazdaságitényezőbőltöbbolyangazdaságitényezőalakultki,amelyHelsinkitegyévszázadalattafélperifériárólavilágpiacközpontjávátette.
Akonszenzusonalapulófinn elit gazdaságra gyakorolthatásaötfőpontbanfoglalhatóössze:
Afinn politikai elit nem ideológiaimegosztottságonalapul;a pártokegyvilágosanmeghatározotttársadalmibázis(gazdasági) érdekeit képviselik. Ezértazanyagiérdekeketkönnyebbösszeegyeztetniésezértkönnyebb megegyezni, mint az ideológiaikülönbségeket. Így a „nemzetiérdekek”könnyenmegfogalmazhatók,ésa „nemzeti egység”demokratikuseszközökkeljönlétre.Ezkönnyebb, mintKelet-Európában, aholaz elitek megosztottak, ésterméketlen ideológiaivitákfolynak(MagyarországonpéldáulKissJános filozófus„évszázadoshidegháborúnak”nevezi).
Finnországelitjesokkal hatékonyabbnak bizonyult a külsőagresszióelleni védekezésmegszervezésében,mintkelet-európaitársaik:az 1918-as polgárháborúokoztaideológiailagvezéreltmegosztottságot leküzdve1937-rea teljeslakosságotmozgósítani tudták,1939-40-reképesekvoltaknemzetiegységetteremteniaszovjettámadásravaló felkészülés érdekében.Eztettelehetővé,hogyaz országaz1939-esVörös Hadsereginváziója ellenére ismegőrizzeszuverenitását.Amagántulajdonon alapuló, piacvezéreltgazdaságotisfenntartották.Más szóvala „finn gazdasági csoda”nemtörténhetettvolna meg az elitösszehangoltfellépése nélkül.
Afinnelitnemkoncepciózuspragmatizmusa a gazdaságpolitikában is sikeresvolt. A finnelitrendkívülalkalmazkodóképes.Egykonszenzuskeresőés egységes elitkönnyenalkalmazkodik a gazdasági kihívásokhoz.
Abefogadó finn elit az oktatásdemokratizálásarévénsegíti az alacsonyabbtársadalmi csoportokhelyzetének javítását. Az oktatásbővítésenemcsak a társadalmi igazságosságot erősíti.Azoktatás a gazdaságinövekedésfontos összetevőjeis.Képzettmunkaerőtbiztosíta gazdaságszámáraéselősegítiaz innovációt.
A jóléti állam közgazdaságtana szerinta finn elitegalitáriusintézkedései gazdasági előnyt jelentenek.Utóbbiszerint a gazdaságinövekedéshezhozzájárulóegyiktényező,hogya társadalom nemoszlikmeggazdagokés szegények között. A piac működéseáltalokozottnövekvőegyenlőtlenségeta finn konszenzusos elit általkiépítettjóléti államrendszeresenkompenzálja. Atársadalombiztosítás kiterjesztéseésaföldterületekismételtújraelosztásailyenintézkedésekvoltak.
Tehátegykonszenzusos és befogadó elitvoltaz,amely megteremtetteazt a társadalmi, politikai és gazdasági környezetet,amelytöbbmint100évenkeresztülfenomenálisfejlődéshezvezetetta skandináv országokban. Ezösszhangbanvanazelitelméletés az intézményi közgazdaságtanelőírásaival.John Higley és Lengyel György elitszociológusok a konszenzusos elitekdemokratikustörekvéseithangsúlyozzák. Daron Acemoglu, az amerikaiMassachusetts Institute of Technology (MIT)közgazdásza szerinta fejlődésthosszú távon abefogadó elitektarthatjákfenn.
A konszenzusoselitakompromisszumokrólszól,nempedigazerőltetett megállapodásról. Az ilyen elit tagjaiazáltalukközösenlétrehozottjátékszabályokatkövetik.Haajátékszabályoktisztességesek,könnyenérvényesíthetők. Ezértvanaz,hogya konszenzusos elitekáltalábana politikai és gazdaságiszabadságot, a szabad versenyt ésapluralistademokráciátrészesítik előnyben.
Ezértakonszenzusos és befogadó finn elitKözép-Európában a legjobbválasztadtaarégiófőkihívásaira (szovjet és német katonaifenyegetésésagresszió,a radikálisbelső erőkantidemokratikusfellépése,a technológia,aglobalizációésamodernizáció kihívásai).
Az első finn elitválasz nem könnyen, hanem „vérreléssárral”jött:1917és1920közöttafinnelitazakkori Európa egyik legvéresebb belső konfliktusábólkerültki.
Véráztatta„vörös” és még véresebb „fehér” kezdetek
1917 februárjában-márciusábanforradalomtörtkiOroszországban. Acáriállamnéhányhónaponbelülösszeomlott. Kezdetbenapolgári (állítólag) erők vették át a hatalmatSzentpéterváron,deazoroszbirodalomanarchiájábólvégül a bolsevikok kerültek ki győztesen. AzelvilegOroszországgalszemélyiszövetségbenállóFinn Nagyhercegség elitjekihasználtaabolsevikpuccsot,és1917.december6-ánegyszerűenkikiáltottaa függetlenséget és autonómiátaz északi országszámára,amelyneknemvoltközösuralkodója. A teljeszűrzavarbanlévőSzentpétervárraküldtek egyküldöttséget, amely december végéreLeninnel ésanépbiztossalegyütt elismerte Finnország függetlenségét. (AmegállapodástLenin, Trockij és Sztálinírtaalá).
Finnországfüggetlenségét1918januárjáraSzovjet-Oroszország,valamintNémetország és Franciaország is elismerte,deeznemellensúlyozta a belső megosztottságot;1918-bansúlyospolgárháborútörtki.Délen, Helsinkiben és a fejlettebb ipari városokban aVörösHadseregpuccsalragadtamagáhoza hatalmat.
A vörös uralom megítélésemegoszlott.Sokanutólagúgymagyarázzák, hogya Vörös Hadseregnem bolsevikok, hanem revizionista szociáldemokraták voltak,akiknem akarták megdöntenia polgári államot.Ezazonbannemsokjótígértajövőrenézve,mivelellentmondottabrutálisvörösterrornakésannakaténynek,hogyhadatüzentekabankároknak,üzletembereknek,sőtmégakormánytisztviselőknekis.
1918elején Finnországészaki részénafehérfinntiszteknem várták meg,hogyaVörösHadseregdélen eldöntse,mitakar.Ezértlétrehoztáka„fehér”NemzetiHadsereget. A fegyelmezettésszervezett fehérek, Carl Gustaf Mannerheimegykoricáritábornok vezetésévelvégül győztek,ésszörnyűnépirtástkövettek el. AtáborokbanaVörösHadseregkatonáitgyakranéheztették halálra, ami több mint10000áldozatotkövetelta 3,2milliólakosúországban.
Aterrorizmus, a fegyveres harcok és atáborokáldozatainakszámaJosefGombosszerintösszesen28000fő.Ezazakkorifinn lakosságkörülbelül1%-avolt.UgyanakkorMagyarországonavörös-fehérterroráldozatainakszámaatizedevoltakisebbnépességűFinnországénak.Afinnországimészárlásoktehát30-szorannyiáldozatot követeltek, mint a lakosság.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése