2020. november 6., péntek

finnek

 

Finnország köztársaság.

A parlament (eduskunta) egykamarás. A 200 képviselőt négy évre választják. A miniszterelnök 1995 óta Paavo Lipponen, a Szociáldemokrata Párt elnöke. A legutóbbi választásokon, 1999-ben kilenc párt jutott be a parlamentbe. A finn kormány az elmúlt nyolc évben a politikai konszenzusra épült, így 1995 óta “szivárványkoalíció” irányítja az országot. Jelenleg a szociáldemokraták, a konzervatívok és kisebb baloldali pártok alkotják a kormánykoalíciót. A konszenzus ellenére kisebb nézeteltérések előfordulnak a kormányon belül. 2000-ben a konzervatívok kifogásai ellenére fogadta el a finn kormány az EU Ausztria ellen bevezetett büntetőintézkedéseit. Mivel azonban az Osztrák Szabadság Párt kormányra kerülése miatt bevezetett szankciókat a közvélemény is erősen bírálta, Lipponen folyamatosan a szankciók feloldását sürgette Brüsszelben. A kormánykoalíciónak eredetileg tagja volt a Zöld Párt is. A zöldek azonban 2002 májusában kiléptek a kormányból, mert a parlament jóváhagyta az ötödik finn atomerőmű megépítését. A köztársasági elnököt hat évre választják, és legfeljebb két egymást követő cikluson keresztül töltheti be egy ember a tisztséget. Az elnök 2000 óta Tarja Halonen, aki megválasztása előtt a külügyi tárcát vezette. Halonent az elnökválasztási kampány során több bírálat is érte az Ausztria elleni szankciók elfogadása miatt. A szankciók bevezetése után Halonen támogatottsága három nap alatt 14 százalékkal csökkent, később azonban mégis ő kapta a szavazatok többségét. A finn törzsek által lakott területeket az 1100-as években foglalták el a svéd hódítók. Finnország területe 1323-ban a Svéd Királyság része lett, majd 1808-ban az oroszok szállták meg. Az orosz megszállás idején lett a tartomány központja Helsinki. Az 1890-es évek legvégén II. Miklós orosz cár meghirdette Finnország eloroszosításának politikáját. A köztársaságot 1919-ben kiáltották ki. 1939-ben Finnország semlegesnek nyilvánította magát, azonban a szovjet csapatok az év novemberében betörtek az országba. Ezzel kezdetét vette a téli háború, melynek végén, 1940-ben Moszkva megszerezte a finn területek 10 százalékát. 1944-ben a Vörös Hadsereg újra megszállta az országot, újabb finn területek kerültek szovjet fennhatóság alá, és a finn kormánynak több millió dolláros háborús kártérítést is fizetnie kellett a Szovjetuniónak. A két ország ellenségeskedését az 1947-ben megkötött békeszerződés zárta le. Finnország 1955-ben belépett az ENSZ-be és az öt skandináv ország által alkotott Északi Tanácsba. 1973-ben kereskedelmi egyezményt kötött az Európai Gazdasági Közösséggel. Finnország a Szovjetunió összeomlása után, 1992-ben kérte felvételét az Európai Közösségbe. Az ország 1995-ben lett az EU tagja. 2001-ben belépett a Schengeni Egyezménybe.

Növény és állatvilág Növénew york és állatvilág Your name Finnország növényvilága fajokban meglehetősen szegényes. Egészen délen keskeny sávban oközép-európai jellegű vegyes lombhullató erdő díszlik. Az ország legnagyobb részén tajga nő, az orosz tajga folytatása. A legészakibb területeken megint csak keskeny sávban állandóan fagyott talajon tundra él. Az ország 60%-át egybefüggő erdőségek fedik. (Svédországban ez az arábig apple fifty nine%, Németországban 25%,Magyarországon 17%.) A globális felmelegedés nyomán az ország tajgája több mint harmadával bővülhet. Finnország állatvilága viszonylag gazdag. Az emlősök közül sixty seven faj él ezen a vidéken. A nagyobb ragadozóok már jórészt kipusztultak, ugyanakkor rengeteg róka, kisebb prémes állat tenyészik az északi vidékeken. Jelentősen nagy, és vadászható is a medve- és a farkasállomány. A jávorszarvasok száma a one hundred fifty 000-et is meghaladhatja, évente 30-forty 000 egyed kilövését engedélyezik. A rénszarvas az északi vidékek legfontosabb háziállata, vadon él az év legnagyobb részében. A tavak halban gazdagok, csuka, sügér, lazac a horgászok zsákmánya. Történelem. ) TÖRTÉNELEM: Átfogó kutatások eredményeképpen az archeológusok megállapítottáokay, hogy a mai Finnország területét a kőkorszak alatt kezdték el lakni, a jégkorszak utolsó jegének elolvadása után. Régi skandináv mondáok és egyes történészek (mint például a dán Saxo Grammaticus vagy az arab Al Idrisi) szerint Finnországnak már a svéd uralom előtt is voltak királyai. Finnország közel seven hundred éves kapcsolata a svéd királysággal 1154-ben kezdődött, a kereszténység és Erik svéd király révén. 1808-ban I. Sándor orosz cár elfoglalta Finnországot, ami egy autonóm nagyhercegség lett egészen 1917 végéig. 1917. December 6-án, röviddel a bolsevik forradalom után, Finnország kikiáltotta függetlenségét. Finnország 1920-1940 Finnország 1920-1940 1918-ban az ország átvészelt egy rövid, de keserű polgárháborút, amely sok évre előre okayörvonalazta a hazai politikát. A II. Világháború alatt Finnország okayétszer is harcolt a Szovjetunió ellen: az 1939 és 1940-es évek oközött lezajlott téli háborúban (egy kis segítséget kapott Svédországtól) és másodszor 1941 és 1944 között (Németország jelentékeny segítségével). Ezt követte a Lappföldi háború 1944 és 1945 oközött, amikor Finnország visszavonulásra kényszerítette a németeket az országból. 1947-ben és 1948-ban a Szovjetunió olyan szerződések aláírására okényszerítette Finnországot, amelyek értelmében jelentős mértékű területi engedményeket kellett tegyen. A II. Világháború után Finnország mintegy ütközőzónaként létezett a Szovjetunió és a nyugati országok oközött. 1991-ben, a Szovjetunió összeomlása után Finnország is szabadabb lett, 1995-ben belépett az Európai Unióba. Finnország növényzete és az állatvilága Az ország területének 70%-a (23 millió hektár) erdő. A legfontosabb fafajtáok: erdei fenyő (mänty), lucfenyő (kuusi), big appleírfa (koivu). Finnországban sok bogyó terem, a legismertebbek: vörösáfonya (puolukka), mocsári hamvas szeder (lakka), tőzegáfonya (karpalo), fekete áfonya (mustikka). Európa egyik legnagyobb epertermesztő (mansikka) országa Finnország. Finnországban 220 madárfaj él, a leggyakoribb a pinty (peipponen) és a füzike (pajulintu). A finnek nagy becsben tartjáokay a halakat, az országban 36 eredeti halfaj él. A legismertebb folyami hal a lazac (lohi), tavi hal a sügér (ahven) és a csuka (hauki), a legfontosabb tengeri hal a hering (silakka). A leggyakoribb ragadozó állatok: helloúz (ilves, kb. 900 darab él még), medve (karhu, 500), farkas (susi, 150), rozsomák (ahma, a hundred). A legfontosabb erdei vadak: jávorszarvas (hirvi), nyúl (jänis), vadkacsa (sorsa), süketfajd (metso) és the big appleírfajd (teeri). Finnország egyik legismertebb állata a félvad rénszarvas (poro). Lappföldön 7600 rénszarvastenyésztő él, one hundred fifteen 000 km2-en gazdálkodnak. Okét fókafaj is él a finn vizekben: a szürke fóka (harmaahylje, belőlüok még mintegy 4500 darab van) és a saimaai fóka (norppa, 900). Finnország “nemzeti madara” a hattyú (joutsen). A világörökség része Finnországban Rauma óvárosa (a XIV–XVIII. Század okayözött épült); Suomenlinna (1748–1791); Petäjävesi régi temploma (1764); A verlai gyármúzeum.

 

Make your data work for you - Finnország
We have been awarded by Google DNI (Digital News Innovation Fund), a European programme part of the Google News Initiative, an effort to help journalism thrive in the digital age.

Nincsenek megjegyzések: