2021. NOVEMBER 1., HÉTFŐ Finnországban finnországban az európai uniós tagországok közül elsőként beoltják a koronavírus ellen a nyérceket-jelentette be csütörtökön a szőrmeállat tenyésztők finnországi szövetsége (fifur). “ a finnországi szőrmeipar lesz az első az európai unióban, amely beoltatja koronavírus ellen az állatokat”-mondta marja tiura, a fifur elnöke. a szervezet elmondta, hogy finn élelmiszerügyi hivatal megadta az engedélyt a nyércek beoltására. a vakcinát a fifur a helsinki egyetem kutatóival közösen fejlesztett ki. a furcovac nevű vakcina kísérleti szer, amely megfelel a hasonló gyógyászati készítményekkel szemben a hatóságok által megszabott követelményeknek. a védőoltás kifejlesztését 2020 őszén kezdték el az egyetem laboratóriumában és az egyik finn nyestfarmon, és a szer megfelelő immunválaszt váltott ki. dániától és hollandiától eltérően, ahol az állatok többségét elaltatták, finnországban eddig egyetlen, nyércektől kapott koronavírus-fertőzést sem jelentettek.
Make your data work for you - Finnország2021. november 2., kedd
Finnországban
2021. szeptember 4., szombat
Finnország - Járványügyi utazási szabályok
Finnország-Járványügyi utazási szabályok, uniós digitális Covid-igazolvány, hatályos korlátozó és más intézkedések . Az ezen az oldalon található információk a Reopen.eu webhelyről származnak – ha szeretné megismerni a legfrissebb adatokat, kérjük, látogasson el oda. Ennek az oldalnak az Ön által megjelenített nyelvi változata gépi fordítással készült. Ha az eredeti nyelven készült tartalomra kíváncsi, kérjük, olvassa el az angol változatot. Az EU gondoskodni kíván arról, hogy biztonságosan lehessen utazni a koronavírus-járvány idején, ezért tagországai megállapodtak abban, hogy egységes közelítésmódot alkalmaznak a szabad mozgást korlátozó intézkedések terén. Az Unió életbe léptetett egy olyan rendszert, amely járványügyi (fertőzöttségi) szempontok alapján osztályozza és a forgalmi jelzőlámpa színeivel jelöli az EU-országokat, valamint Izlandot, Liechtensteint, Norvégiát és Svájcot. Ezek az információk online elérhetők. Az utazók mindenkor tájékozódhatnak a legfrissebb adatokról és a hatályban lévő rendkívüli szabályokról (pl. a karantén-és tesztelési követelményekről). Az egyes országok szabályai eltérőek lehetnek. Itt részletes tájékoztatással szolgálunk arról, hogy pontosan milyen szabályok vonatkoznak a beutazásra ebben az országban. Milyen szabályok vonatkoznak ebben az országban a más tagállamból vagy schengeni társult országból uniós digitális Covid-igazolvánnyal, illetve anélkül érkező beutazóra? .Az EU-n, Norvégián, Svájcon, Izlandon és Liechtensteinen kívüli harmadik ország állampolgáraként beléphetek az országba rendkívüli korlátozások nélkül? . Milyen szabályok vonatkoznak arra, ha külföldre utazom, és ha visszatérek külföldről? .Átutazhatok-e ezen az országon? Beléphetek-e ebbe az országba közúton, vasúton, repülővel vagy hajóval?
Microsoft Clarity - Free Heatmaps & Session Recordings
Make your data work for you - Finnország
2021. augusztus 1., vasárnap
A friss járványügyi statisztikák
A friss járványügyi statisztikák és a kumulált járványügyi adatok tekintetében is kilóg az európai sorból egy országcsoport: az északi államok. A finnek, norvégok és dánok úgy tudták kordában tartani a járványt, hogy közben az európai átlagnál enyhébb korlátozásokat hoztak. Különösen a finn példa kiemelendő, ahol még a régiós átlagban is lazák a korlátozások és alacsonyak a halálozási statisztikák. Az északi sorból kilóg Svédország, amely épp a napokban vált Európa legfertőzöttebb országává lakosságarányosan. Pedig a svéd adottságok is segíthették volna a sikeres járványkezelést, ha anno nem úsznak szemben az árral. Ma viszont már szó sincs svéd különutasságról, a helyi szigor megfelel a jelenlegi magyar intézkedéseknek, az északiak között pedig az egyik legszigorúbbak. És bár a régióból kilógnak a rossz statisztikájukkal, nálunk még mindig jobban állnak az összesített adatok szerint.
Nemzetközi összehasonlításban Európa nem szerepel jól a járványkezelésben, az ázsiai országokkal ellentétben az európai járványkezelést kapkodás, következetlenség, és a fegyelem hiánya jellemzi. Európában sem egységes a kép: bár a legtöbb országban kudarcot vallottak a döntéshozók, van néhány ország, amely abszolút pozitív példaként emelhető ki.
Az északi siker
Európa legsikeresebb országai között azonosíthatunk egy kulturálisan, történelmileg és földrajzilag is egymáshoz nagyon közel álló országcsoportot. Ezek a tágan értelmezett skandináv államok: Norvégia, Finnország, Dánia. Kisebb-nagyobb járványhullámok voltak ezekben az országokban is (főleg Dániában volt erős az őszi-téli járványhullám), de az esetszámok még idén tavasszal is 1000 alatt tetőztek mindhárom országban, miközben Európa többi országában a harmadik hullám a mutánsok miatt nagyon magasra szökő járványgörbéket eredményezett (Svédországban már láthatóan nem ilyen kedvező a helyzet, de róluk később a cikkben külön is megemlékezünk).
Az északi országok úgy értek el jelentős sikert a járványkezelésben, hogy közben a korlátozások nem voltak olyan szigorúak, mint Európa többi részében. Természetesen lazaságról így sem lehet beszélni, de a harmadik hullám során a norvég és dán intézkedések nagyjából annyira voltak szigorúak, mint amit Magyarországon április 7-e óta (az újranyitás első lépése utáni állapotban) látunk. A szigorúság összehasonlításához az Oxfordi Egyetem objektív, egységes mércét alkalmazó szigorúsági indexét vettük alapul. Látható, hogy Finnországban még az északi országokhoz képest is kifejezetten kevés korlátozás volt, így
HA EGY ORSZÁGOT AKARUNK KIEMELNI A FENTI NÉGYBŐL, AKKOR AZ FINNORSZÁG: EDDIG ŐK TEKINTHETŐK A LEGSIKERESEBB EURÓPAI ORSZÁGNAK, MERT AZ EGYIK LEGALACSONYABB HALÁLOZÁST TUDHATJÁK MAGUKÉNAK A LEGKEVÉSBÉ SZIGORÚ KORLÁTOZÁSOK MELLETT.
Az alábbi ábrán látható, hogy Svédország nem tekinthető lazának északi viszonylatban (és egyébként sem), különutas svéd járványkezelésről már jó ideje nem beszélhetünk. Mindmáig hallhatóak olyan berögzült érvelések, amelyek a svédek laza járványkezelését viszonyítják a hagyományos európai szigorhoz, holott a valóságban a svéd szigor mértékében nem marad el sokkal az európai átlagtól. Sőt, nyár és kora ősz folyamán még Magyarországnál is szigorúbb intézkedések voltak érvényben, a vizsgált négy északi országból pedig az elmúlt év átlagában a legszigorúbbak voltak. A “svéd modell” emlegetése az első hullám első heteinek azóta feladott stratégiája miatt maradhatott meg a fejekben, de ennek a különutasságnak a nyomát ma már csak nyomokban látjuk. A valóság az, hogy Svédországban ősz vége óta majdnem pontosan olyan szigorú intézkedések voltak, mint Magyarországon április 7. óta máig, vagy november eleje és március 8. között.
Fontos elmondani, hogy Svédország még ezzel is némileg kedvezőbb járványadatokkal rendelkezik, mint az európai átlag, Magyarországról és a mi régiónkról nem is beszélve. Az alábbi ábrán az egymillió főre vetített kumulatív halálesetek száma látható. Minél sötétebb egy ország, annál többen haltak meg lakosságarányosan (az ábra interaktív, egyesével is megtekinthetők az országok adatai).
LÁTSZIK, HOGY FINNORSZÁG ÉS NORVÉGIA A LEGVILÁGOSABB AZ EU-BAN, ÉS DÁNIA IS A LEGKEVESEBB ELHUNYTAT SZÁMLÁLÓ ORSZÁGOK KÖZÖTT VAN.
A svéd helyzet jobb, mint a magyar, a brit, a spanyol vagy olasz, de a svéd halálozási adatok sokkal rosszabbak a hasonló adottságú Finnország és Norvégia statisztikáinál.
Miért ilyen sikeresek az északiak?
Korábbi, Finnországról szóló cikkünkben a második európai hullám során már bemutattuk, hogy az északi társadalmak miért tudták olyan sikeresen kezelni a járványt. Az azóta eltelt idő azt mutatja, hogy ezek az adottságok a harmadik hullám során is az északiak segítségére voltak. Röviden összefoglalva ezek az alábbiak:
- Az északi népek hagyományosan távolságtartók. A finn példán bemutattuk, hogy a járvány előtt is jellemző volt az országban a távolságtartás, amely gyakran humor tárgyát képezi az északiak kapcsán. Finnországban élő magyar forrásunk is arról számolt be, hogy a helyiek valóban kifejezetten távolságtartók, nem jellemző az idegen emberek között a szoros kontaktus.
- Az északiak emellett rendkívül szabálykövetők is. Való igaz, hogy az oxfordi indexen az északi szigor 10 (a finneknél akár 20) ponttal is elmaradt az európai átlagtól, a fegyelmezettség alighanem nagyobb volt. A járványt pedig a szabályok betartása tartja kordában, nem maguk az intézkedések, így adott esetben egy alacsonyabb szigorúsági szint nagyobb fegyelmezettséggel sokkal hatásosabb, mint a szabályok kijátszása és a korlátozásokkal szembeni ellenállás, mint amit (többek közt) itthon is látunk (ironikus, hogy sokszor pont a szabálykövető svédekkel példálóznak a hazai korlátozások ellen agitálók).
- Az oxfordi index emellett nem tudja kifejezni azokat a szóbeli iránymutatásokat, amelyek nem jogszabályok, hanem ajánlások formájában kerültek megfogalmazásra. Finnországban élő forrásunk korábbi cikkben megerősítette, hogy a hatóságok kérésére (nem rendeletére) a lakosság valóban otthon maradt, forrásunk találkozóit, programjait a hatósági kérés után azonnal lemondták.
- Ezekben az országokban alacsony a népsűrűség, és jó okkal feltételezhetjük, hogy ez segíti a járvány feltartóztatását. El szokott hangzani érvként, hogy ez nem valós faktor, mert a főváros ugyanolyan népes, mint a többi európai országban, csakhogy ezekben az országokban a lakosság eloszlása is nagyobb, és a főváros, valamint a vidéki területek, régiók között a távolság nagy. Alighanem a népsűrűség magyarázza azt is, hogy a sűrűn lakott Dániában miért rosszabb a járványhelyzet, mint a kulturálisan és a szigor szintjén nagyon hasonló Finnországban és Norvégiában.
- További tényező a járványkezelés “horizontális hatékonysága” is - nemcsak az országos szigort kell ugyanis nézni. A nagy kiterjedésű országban a lokális gócpontokat könnyű felszámolni szelektív intézkedésekkel, és ebben az északiak (különösen a finnek és a norvégok) jól teljesítettek.
- Végezetül a földrajzi elhelyezkedés is az országok mellett volt, az elszigeteltség miatt ugyanis nincs nagy áramlás a határon, és nem is számítanak kiemelt turistacélországnak az északi államok.
A svédek miért lógnak ki a sorból?
A fentiek egyértelműen magyarázzák, hogy miért voltak az északiak sokkal sikeresebbek a járványkezelésben, mint mi, vagy a többi európai ország. Adja magát a kérdés, hogy amennyiben a fenti feltételek igazak Svédországra is (márpedig igazak), akkor a svédeknél miért ilyen kiugróan rossz a helyzet a régióhoz viszonyítva, és hogy lett mára Svédország lakosságarányosan legfertőzöttebb ország Európában? Tulajdonképpen a svéd helyzetben önmagában nincs semmi meglepő: 70-es szigornál a járványgörbe meredeken felfelé ível, ezt láttuk itthon is. A kérdés inkább az, hogy az olyan északi adottságok, amelyek a finneknél és norvégoknál sikerrel megfogták a járványt, a svédeknél miért nem segítettek.
A válasz alighanem épp abban a néhány hétben keresendő, amelyre a “svéd modellt” máig emlegetők hivatkoznak. Svédország a járvány első heteiben késve reagált, amelynek az lehetett az oka, hogy a helyi járványügy feje, Andres Tegnell a nyájimmunitásra játszott (ezt nyilvánosan nem ismerte el, de később a sajtó által kikért levelezéseiből kiderült), de alábecsülte a koronavírus súlyosságát és terjedési képességét, és az egyedi stratégia egészen érdekes megoldásokat szült az első néhány hétben (olyan intézkedéseket sem léptek meg az első hetekben, amelyeknek nem lett volna nagy társadalmi és gazdasági költsége, például a szájmaszkok alkalmazása, betegek izolálása vagy kézfertőtlenítés).
AZ ELSŐ HETEK LASSÚSÁGA PERSZE NEM MAGYARÁZZA AZT, HOGY MIÉRT EMELKEDNEK ISMÉT AZ ESETSZÁMOK SVÉDORSZÁGBAN, MIKÖZBEN LAZÁBB VAGY HASONLÓ KORLÁTOZÁSOK MELLETT A FINNEK, DÁNOK, NORVÉGOK ALACSONY SZINTEN TARTJÁK A GÖRBÉT.
Csak találgatni lehet ennek az okát, de nem lenne meglepő, ha a svéd járványügy tavaly márciusi-áprilisi hozzáállása olyan tartós hatásokkal járt volna, amelyek kétséget ébresztettek a korlátozások létjogosultságával szemben. A maszkviseléshez például az országok közt egyedi módon állt hozzá a svéd járványügy (sokáig nem ajánlották), holott egy olyan intézkedésről van szó, amely talán a legkevésbé megterhelő a társadalom számára. A járványügyi hatóság (amely kezdetekben elvetette a szigort) és a svéd orvosi és tudós társadalom (akik határozottabb szigort követeltek) nyilvánosság előtt zajló vitája összezavarhatta a társadalmat, és meggyengíthette a bizalmat az ellentmondásossá váló ajánlásokkal és korlátozásokkal szemben.
Nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy emiatt lógnak ki a svédek az északi államok közül, de valószínű, hogy a tavaly tavaszi svéd kísérletezgetés pont azt a társadalmi képességet gyengíthette, amely reakcióképessé és ellenállóvá tette az északi társadalmakat a koronavírus-válság során, és így eddig a mutánsokkal felvértezett harmadik hullám sem fogott a finneken, dánokon és norvégokon.
all inclusive all inclusive ajánlatok all inclusive üdülési csomagok all inclusive üdülőhelyek all inclusive vakáció csomag csomagok eszaki fahaz finn finnorszag gejzir ho jeg karacsony keres lappföld last minute all inclusive last minute nyaralás ajánlatok mikullas ho nederland nyaralási ajánlatok olcsó all inclusive olcsó all inclusive üdülőhelyek olcsó all inclusive vakáció olcsó nyaralás csomagok olcsó szervezett utazások olcsó üdülési csomagok olcsó vakáció repülési és szállodai csomagok szünidő telapo túracsomagok turista unnep utazas utazási ajánlatok utazási csomagok utazási iroda üdülési üdülési csomagok vakáció menni
Make your data work for you - Finnország
2021. július 7., szerda
Finnország
Finnország
Úti célok Finnországban
Finnország egy csodálatos ország, melyet csak szeretni lehet! És nem csak azért, mert rokon nyelvcsaládba tartozunk, és mert itt lakik az igazi Mikulás.
Finnország egy csupa zöld, csodaszép, tiszta és biztonságos hely, elragadó városokkal, kedves és szép lakókkal, izgalmas ételekkel. Finnország több erdőség hazája, mint bármelyik más Európai ország és tavak is akadnak itt szép számmal, összesen 188 ezer! Helsinki a világ egyik legtisztább csapvízének otthona, Lappföld a legtisztább európai levegőé.
Télen lehet itt síelni, sarki fényt nézni, jókat szaunázni és utána meghempergőzni a hóban, no meg persze találkozni Lappföldön Jouluppukival. Nyáron a jó illatú levegőt szinte harapni lehet, az erdők és tavak felfedezése mellett északon még éjszaka is gyönyörködhetünk a finn napsütésben, melyet hosszúra nyúló fesztiválok is ünnepelnek. És persze ekkor sem szabad kihagyni a szaunázás, majd tóba csobbanás élményét. A finn szigetvilág mintegy 70 000 szigetből áll, némelyikükön ódon világítótornyokból átalakított aprócska szállodák kínálnak különleges időtöltést.
Finnországban a tél nagyon hideg és hosszú, így a nyárnak mindenki örül. Lappföld felfedezésére, természetjárásra, kirándulásra a június közepétől augusztus közepéig tartó időszak a legideálisabb. Azokra, akik a téli sportokat és aktív időtöltést kedvelik, és nem riadnak vissza a hidegtől, októbertől májusig vár az északi ország. Helsinkibe Budapestről közvetlen járattal lehet eljutni, a repülési idő kb. 2,5 óra. További két izgalmas úti cél is, Tampere és Lappeenranta is elérhető átszállás nélkül, a járatokat a ryanair üzemelteti.
Az aktuális beutazási tanácsokról, valamint naprakész információkról a Konzuli Szolgálat oldala nyújt tájékoztatást. https://konzuliszolgalat.kormany.hu/utazasi-tanacs
Fontos információk
-
Vízum
Finnország
Főváros és legnagyobb város : Helsinki Nyelv: finn, svéd Vallás: evangélikus (89%) Államforma: parlamentáris köztársaság Terület: 338 145 km2 Népesség: : 5 470 437 fő (2014-es adat) Népsűrűség: 16 fő/km2 Egy főre jutó GDP: $ 49 146 Hivatalos pénznem: EURO (€) Időeltérés: +1 óra (EET, UTC+2) Közlekedés iránya: jobb Hálózati feszültség: 230V Csatlakozó és aljzat: C, F Országhívószám: +358 Internet TLD: .fi
Magyar állampolgárok 90 napnál rövidebb Finnországba történő beutazása a magyar hatóság által kiállított érvényes útlevéllel vagy érvényes személyazonosító igazolvánnyal történhet. A személyazonosító igazolvány lehet állandó vagy ideiglenes. Tapasztalat az, hogy a finn hatóságok a régi, kiskönyv formátumú személyi igazolványokat nem szívesen fogadják el, ezért az utazást ezzel az úti okmánnyal továbbra sem javasolt. Finnországban a megélhetés a magyarországi viszonyokhoz képest igen költséges, ezért megfelelő anyagi fedezet és a hazatérést, illetve továbbutazást biztosító vonat- vagy repülőjegy nélkül nem ajánlott elindulni.
-
Elérhető külképviselet/ek
-
Biztonság
Ajánlott mindenre kiterjedő utas- és balesetbiztosítás megkötése.
Finnország Európa egyik legbiztonságosabb országa. Nem kell tartani rablótámadástól, erőszakos cselekményektől vagy gépkocsilopástól. Ennek ellenére az egy főre jutó erőszakos bűncselekmények – ezen belül is a személy elleni bűntettek – száma magas a nyugat-európai országok átlagához viszonyítva. A jó közbiztonság ellenére tehát javasolt az alapvető óvatosság. A Finn Rendőrség segélyhívó száma 112, további információk a Finn Rendőrség honlapján találhatók: www.poliisi.f
Az ország ritkán lakott területein nem tanácsos egyedül útnak indulni, vagy úgy, hogy nincs megfelelő kapcsolat a külvilággal. (Ez például az erdei túrákon, kirándulásokon bekövetkező balesetek esetén lehet életfontosságú.) A ritkán lakott vidékre utazóknál feltétlenül legyen feltöltött mobiltelefon, és legyenek olyan személyek is, akik be vannak avatva a tervezett útvonalba. Télen érdemes indulás előtt tájékozódni a hóhelyzetről, míg nyáron – leginkább a víz közelében pihenőknek – érdemes követni a vihar-előrejelzést.
-
Egészségügyi tudnivalók
Az egészségügyi, higiéniai viszonyok megfelelnek az Európai Unióban uralkodó általános szabályoknak és követelményeknek. A finn szabályozás a környezetvédelem számos területén meghaladja az EU-s átlagot. Finnország a világ legtisztább országainak egyike.
A finn egészségügyi szolgáltatások igénybevételére való jogosultságot érvényes Európai Egészségbiztosítási Kártyával kell igazolni. Ezt a lakóhely szerinti Megyei Egészségügyi Pénztártól, az utazást megelőzően kell megkérni. További információk a www.oep.hu és a www.kela.fi honlapokon találhatók.
A szaunázásnak nincsenek szabályai, mindenki a maga egészségi állapota és igényei szerint addig és úgy szaunázik, ahogy neki jól esik. Óvatosság különösen a téli ún. lékfürdőzés vagy a hóban való felfrissülés esetén indokolt.
Make your data work for you - Finnország
2021. június 6., vasárnap
Finnország Magyarországon
Finnország Magyarországon
A Magyarországon lakó finnek számát számát nehéz megbecsülni, mert a rövid látogatások nem látszanak a statisztikákban. A becslések szerint az országban mintegy 300 finn él.
A vállalkozókon túl az itt élők másik csoportját a finn tanárok és kutatók alkotják. A három legnagyobb egyetemen, Budapesten, Debrecenben és Szegeden finn lektor tevékenykedik, akiket a Finn Oktatási Igazgatóság küld külföldre. Magyarországon valamennyi, a magyart főszakként tanuló egyetemista képzéséhez hozzátartozik a finn nyelvi alapkurzus.
A Magyarországra költözők, ill. a költözést fontolgatók számára a Magyarországi Finnek Egyesülete (Unkarin suomalaiset yhdistys) és az általa fenntartott finn iskola kitűnő csatorna az országgal való megismerkedéshez. 2004-ben kezdte meg működését Budapesten a Finnagora, a finn kulturális, tudományos és gazdasági központ. A 63 magyar-finn testvérváros-pár kapcsolata élénk. A legtöbb testvérvárosban finn baráti kör működik. A baráti körök tevékenységét a Magyar-Finn Társaság koordinálja. Budapesten a Kalevala Baráti Kör szervez rendszeres programokat a Finnország iránt érdeklődők számára.
Egyesületek
Magyar-Finn Társaság
A Magyar–Finn Társaságot 1989-ben alapították a magyarországi finn-magyar baráti körök és testvértelepülések együttműködési fórumaként. További információ: Szíj Enikő elnök (szij.eniko(at)gmail.com).
Kalevala Baráti Kör
Az 1984-ben alapított Kalevala Baráti Kör a budapesti és főváros környéki finnbarátok egyesülete, melynek 300 tagja van. A Kalevala Baráti Kör havonta szervez összejöveteleket a finn kultúrával és életmóddal kapcsolatos témakörökben. A körben finn nyelvtanulásra is lehetőség van négy tudásszinten, minden második nyáron pedig kéthetes finn és magyar intenzív nyelvi tábort szerveznek. Az 1991 óta működő Kalevala Kórus gondoskodik a finn zene népszerűsítéséről. További információk: Pap Kinga Marjatta elnök, kuninga(at)gmail.com.
Magyarországi Finnek Egyesülete
Az egyesületet 1999-ben alapították, tagsága nagyrészt a tartósan vagy ideiglenesen Magyarországon élő finnekből áll.
Az egyesület legfontosabb tevékenysége a Finn Iskola fenntartása. A hetente küldött elektronikus körlevelek révén a tagok különféle gyakorlati tudnivalókról értesülhetnek, meghívót kaphatnak az egyesület rendezvényeire, valamint közzétehetik saját üzeneteiket. A Kirjat kiertoon –csoportban a résztvevők a magukkal hozott irodalmi művekről beszélgetnek. A Laulujoutsen női kar a hagyományos finn nyelvű adventi és húsvéti istentiszteleteken, az egyesület rendezvényein (mint pl. a Magyar-Finn Kereskedelmi Kamarával közösen rendezett május elsejei piknik) és számos kórusrendezvényen szerepel. Az egyesület sokoldalú tevékenységét a tagdíjak és támogatások teszik lehetővé. További információk: Judit Jouslahti elnök, ohjelmatunkariin(at)gmail.com.
Magyar-Finn Kereskedelmi Kamara
Az 1992-ben alapitott Magyarországi Finn Vállalatok céhét 2008-ban jegyezték be, 2016 óta Magyar-Finn Kereskedelmi KamaraHivatkozás másik webhelyre.(Új ablakot nyit) néven folytatja tevékenységét.
Laulujoutsen női énekegyüttes
A 2009-ben alapított női együttes rendszeresen szerepel a budapesti finn kolónia rendezvényein (finn nyelvű istentiszteletek, függetlenség napja, Kauneimmat joululaulut – karácsonyi közös éneklés, május elsejei piknik). Az együttes tagjai tartósan Magyarországon lakó, illetve itt tanuló vagy dolgozó finnek, finnül beszélő magyarok, évadonként 6-12 fő. Minden bátor, énekelni vágyó nőt szívesen fogadnak. Kapcsolat: Pap Kinga Marjatta, kuninga(at)gmail.com.
